A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 2. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1912)
Frech Frigyes: A werfeni rétegek vezérkövületei és pótlékok a cassiani és raibli rétegek kagylósmeszének, valamint a rhaetiai dachsteini mész és dachsteini (fő-)dolomit faunájához
711 A werfeni rétegek vezér kövület ei. Termőhelye: Mindkét alak, a hosszas Anoplophora canalensis és az Anoplophora fassaensis var. Bittneri FRECH a Pseudomonotis Laczkói-val együtt a legmélyebb campili rétegek vörös csillámos homokkövein találhatók a Lovas felé vezető úton a tóti mezők irányában. Ezek a vörös homokkövek sajátságos, nehezen magyarázható kőszerű benyomatokkal fedvék, a miket a krinoideákkal könnyen összecserélhetnénk. Kissé még fiatalabb lehet, mint az Anoplophora canalensis-típus, az alsó campilei rétegekből (hidegkúti s csopaki homokkő) az Anoplophora, illetőleg Myacites cf. canalensis 1 a csopaki mészkőből. De ez a magányos darab kevéssé jól maradt meg arra, hogy ez egész biztos meghatározást, illetőleg új elnevezést igazolna. Kissé jobban maradt meg az Anoplophora canalensis egy újonnan talált példánya, a mely Csopakról a Tirolites-rétegek feküjében levő márgából származik, azonban hasonlóképen kissé töredezett. A három anoplophora-faj, a melyeknek meghatározása a föntebbi, egyesített ábrák által meg lehet könnyítve, — analógusan, mint homokos, litorális tengereink mya- vagy tellina-íajai — társas állatok; ezek, többnyire más maradványok kizárásával, hatalmas tömegekben egész rétegfelületeket födnek, úgy az Alpokban, mint Magyarországban. GASTROPODA. Turbo rectecostatus v. HAUER. (VII. tábla, 6 a—7c ábra.) Turbo rectecostatus H AUER FERENCZ lovag : F UCHS VILMOS bányatanácsostól a velenczei Alpokban gyűjtött kövületekről ; Denkschr. der k. Akademie der Wissenschaften zu Wien 1850, II. köt. 9, old., III. tábla. 12—13. ábra. A RTHABER, F RECH : Leth. mesozoica Trias XXXIV. tábla, 12. ábra. A hatalmas növedékvonalakat három él metszi át, a melyek a keresztezés helyein csomókat alkotnak. Mindkét felső él a bordáknak egyenes vonalban (rectecostatus) haladó részét választja el, a melyek fönt és lent mell felé hajlanak (7 a ábra). A harmadik (legalsó) él csak a nagyobb példányokon tűnik elő világosan (6 a és b), míg a kisebbeken (7b, c) ez az alsó peremtől alig elkülönülve jelentkezik. A legkevésbbé világosan fejlődtek ki a bordák a második és harmadik él között. Megjegyzés: A Déltirolban, a középső Campili rétegekben mindig a Natiria costata és Tirolites cassianus kíséretében föllépő csiga a Balaton partján is ugyanabban a szintben fordul elő és már BÖCKK JÁNOS is említi innét. Szokatlanul jó megmaradása miatt az Iszkahegyről való példányt még egyszer lerajzoltattam a tiroli típussal együtt. A tiroli darabök igen gyakran összenyomódottak, 2 és tulajdonkép felületileg mindig le vannak súrolva. E szerint az össze nem nyomódott és le nem súrolt darabnak a meghatározása, a miként ezt a 7 a—c ábrákon lerajzolt darabokon látjuk, bizonyos nehézséggel járt. Először magam is azt hittem, hogy új fajjal van dolgom a Turbo rectecostatus rokonságából, a miért megkértem ARTHABER dr. urat, hogy nekem néhány típusos példányt küldjön Tirolból. Az összehasonlítás azután a teljes azonosságot eredmé1 FRECH: Pótlékok a kagylókhoz, 10. old. 2 De mégsem mindig. V. 5. Leth. mesoz. XXXIV. tábla, 12 a, b ábra.
