A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 2. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1912)

Frech Frigyes: A werfeni rétegek vezérkövületei és pótlékok a cassiani és raibli rétegek kagylósmeszének, valamint a rhaetiai dachsteini mész és dachsteini (fő-)dolomit faunájához

34 A wer feni rétegek vezérkövületei. 14 PECTINID AE. NEM : PECTEN. ALNEM: Entolium. Pecten discites mut. microtis BITTNER. (I. tábla, 4. ábra.) — — BITTNER SÁNDOR : Bakonyi triász lamellibranchiaták. 82. oldal, IX. tábla, 43—45. ábra. A szóbanforgó példányon hiányoznak a fülek, úgy hogy ezek nagyságáról mitsem mondhatunk. Másrészt a példány a héjdíszítésnek meglehetős jó megmara­dását mutatja, míg a hidegkúti példányok kőmagvak; az elmosódó radiális díszítés jól megegyezik a német kagylósmész példányokkal; a belső héjlécz is látható. A típusos alaktól, a mely különösen a felső német kagylósmészben gyakori, főkülönbség gyanánt a szóbanforgó példány csekélyebb szélességét emelhetjük ki. Az alsótriászbeli változatnak a Dél-Ussuri vidékén, Bokharában és az alpesi werfeni rétegekben való elterjedésére már BITTNER reáutalt. Termőhelye: Iszkahegy, a kétes Posidonia dubiosa-vA együtt. Hogy milyen nagy a Pecten discites alaksorozatának a jelentősége a triaszban és a jurában (P. Hehli), az kitűnik az elterjedéséből is. A physocardiás márgából BITTNER SÁNDOR a Pecten praemissus-t írta le (Bakonyi kagylók, V. tábla, 12—14. ábra, 38. ábra). Én már évekkel ezelőtt St. Cassian mellett a Val Parolában talál­tam egy pecten-1, a mely a Pecten praemissus BITTN. fajjal azonosnak tűnt fel. Az alaksorozat az egész triászon át nyúlik, sőt ezen felül is tart. ALNEM : Velopecten. Pecten cf. Albertit GOLDF. (IV. tábla, 8. ábra.) Egy kicsiny példánynak nem egészen teljes héja a felület rácsos volta miatt a németországi kagylósmész ösmeretes fajtájára emlékeztet. Az utóbbi általában szélesebb és tetemesen (háromszorosan) nagyobb" is, mint a magyar példány. Előfordul: az Iszkahegy tirolites-márgájában; minthogy BITTNER SÁNDOR már Hidegkút mélyebben fekvő homokkövéből a Pecten Albertii GoLDF.-hoz közel álló alakot mutatott ki, a középső campili rétegekben való előfordulás a típusos fajhoz való átmenetet közvetíti. Pecten ( Velopecten) cf. reticulcitus SCHLOTH. V. ö. PHILIPPI E.: Zeitschr. d. deutschen geolog. Ges. 1898, 613. old. Egy radiálisai! bordás, finom növedékvonalakkal ellátott pecten-nek három, többé-kevésbbé elmosódottan megmaradt példánya, általában az alsó német kagylós­mész fajára emlékeztet, a mely néhány felsősziléziai darabban van előttem. A radiális bordák váltakozó beilleszkedése, a miket finom növedékvonalak kereszteznek, azonos; a nagyságbeli viszonyok hasonlókép megegyeznek, éppúgy

Next

/
Thumbnails
Contents