A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 2. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1912)
Frech Frigyes: A werfeni rétegek vezérkövületei és pótlékok a cassiani és raibli rétegek kagylósmeszének, valamint a rhaetiai dachsteini mész és dachsteini (fő-)dolomit faunájához
20 A wer f e ni rétegek vezérkövületei. 14 aurita normális, kicsiny kerek példányainak felel meg, vagy inkább egy külön fajnak. A seholsem ábrázolt fajnak eredeti példányát sem a berlini Természetrajzi Múzeumban, sem máshol nem találhattam meg. Pseudomonotis ovata (SCHAUR.) SALOMON. Pseudomonotis ovata SCHAUROTH néven SALOMON (Marmolata, IV. tábla, 42., 43. ábra, 80. oldalon) a ferde, egyforma alakokat írta le, a melyek a campili rétegekben mindenütt tömegesen lépnek föl; a fülek fejlődéséről, tehát erről a fontos jellegről, a példányok hiányos megmaradása miatt, semmiféle leírást nem ad. Azt hiszem hogy SALOMON ábrái a típusos Pseudomonotis aurita HAUER fajnak csupán a kissé nagyobb, hosszas és ferdén megnyúlt példányait mutatják. Számos, tőlem gyűjtött tiroli példány összehasonlítása után, a melyek közül a legnagyobb, körrajzában SALOMON 42. ábrájával abszolúte megegyezik, a Pseudomonotis aurita és ovata azonossága alig lehet kétséges. SCHAUROTH és SALOMON azon föltevését, hogy a Pseudomonotis Clarai és Pseudomonotis aurita azonosak lennének, már BITTNER SÁNDOR jogosan megczáfolta. Csak a Pseudomonotis ClaraiHosszul megmaradt kőbelei okozhatták ezt az összecserélést; a Pseudomonotis Clarai jól megmaradt példányai díszítésükre nézve jól megkülönböztethetők. Pseudomonotis Griesbachi BITTN. (VI. tábla, 5 a, b. ábra.) A Pseudomonotis auritá-va\ közeli rokon és gyaníthatólag közvetlen elődje a Pseudomonotis Griesbachi (VI. tábla, 5 a, b ábra), a melyet BITTNER a Himalaya legfelső diaszából írt le, s a mely néhány példányban előttem van, néhai IVRAFFT SÁNDOR gyűjtéséből. A míg az oroszországi Pleuronectites sibiricus-ná\ a domborodás csaknem azonos, addig a Pseudomonotis Griesbachi-x\á\ a különbség már nagyobbnak látszik, azonban még nem oly kifejezetten, mint az alsótriászbeli alakoknál. A Pseudomonotis Griesbachi továbbá közbeeső helyzetben van a Pseudomonotis Clarai és Pseudomonotis aurita között, a mennyiben egyrészt hátsó füle elmosódottan határolt, másrészt a radiális díszítés nyoma is megvan. A faj a diasz legfelső fekete meszéből származik, azaz a Tibetben levő Schalschal-cliffs 1 Otoceras Woowardi zónájából és a radiális csíkok gyenge fejlettségében, valamint a héj alsó részének kerületében a Pseudomonotis lzvanowi BITTNER 2 fajhoz (IV. tábla, 7. ábra) hasonlít, határozottan különbözik azonban a jobb teknő konkáv alakjában, a záróperemek sokkal csekélyebb szélességében és a hátsó fül elmosódottabb elhatárolásában, a melynek végei lekerekítve mutatkoznak. 1 BITTNER: Himalayan Fossils, Trias-Brachiopoda and Lamellibranchiata I. tábla, 1—4. ábra, 2-4. old. 2 Mém. Com. géol. VII, 4: Versteinerungen aus den Triasablagerungen des fjüd-UssuriGebietes etc. I. tábla, 1—9. ábra, 8. oldal.
