A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 2. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1912)
Kittl Ernő: Adatok a triász halobiidái és monotidái monográfiájához
141 Adatok a triász Iialobiidái és Monotidái mono gr a fiájához. 86 A díszítés konczentrikus redőkből és gyenge, csak a teknő külső peremén látható sűrűn álló radiális bordákból áll, melyeket finom interkosztális barázdák választanak el egymástól. Megjegyzendő, hogy a konczentrikus redők sokkal számosabbak és ennélfogva egymáshoz közelebb állnak, mint az MOJSISOVICS ábráin látható. A hátsó, kissé domború háromszöget a héj többi részétől egy széles, radiális barázda választja el. A radiális díszítésre már MOJSISOVICS rámutatott, véleménye szerint ez a héj középső részére szorítkoznék, ez azonban nem találó. A belső héjlécz fellépése annyira állandó, hogy ennek a fajnak az Enteropleura-génuszhoz való tartozósága kétségbe nem vonható. MOJSISOVICS szerint ez a faj a legidősebb Daonella-1 képviseli. Lelőhely: A Bakony szürkésbarna balatoniteses meszeiből származik. MOJSISOVICS Mezőmált és Mencshelyt említi. Én a következő helyekről származó példányokat ismerem: Csicsó, Hidegkút, Köveskálla (Mezőmái), Mencshely, Vászoly (Alsó-bükki malom), Bocsári szőlők Balatonfürednél. Ezenkívül még kagylómé^z márgákból a Val Golából Trient mellett és Centáról a Val Friccából, Caldonazzótól D-re a Monte Cornetto alatt déli Tirolban, ismerem, a honnan gyűjtött anyagot VACEK M. úr bocsátotta rendelkezésemre. Egy Daonella Giunbcli Mojs.-ot említ TOMMASI A. a Losine feletti Gibezze kagylómeszéből a Val Camonicában. (La fauna del calcare conchigliare di Lombardia, Pavia, 1894, 96. oldal.) Enteropleura Bittneri KITTL n. n. 1896. Halobia n. f. A. BITTNER: Verh. der k. k. G. R.-A., 122. oldal. 1896. Posidonomya n. sp. G. v. ARTHABER : Die Ceph. d. Reitling. Kalke; Beitr. z. Pal. u. Geol. v. Öst -Ung. u. d. Or. X. k., 4. f., 194, oldal, 12. ábra. A fenti néven egy igen nevezetes faj neveztetett el, melynek számos olyan tulajdonsága van, mely az összes többi fajtól megkülönbözteti, ezek: 1. posidonia-szexii konczentrikus díszítés, 2. halobia- és daonella-szerű radiális díszítés, 3. hátsó háromszög, akár csak a legtöbb Halobia-nál. 4. egy a búbtól elinduló belső héjlécz, mely körülbelül a teknő közepéig ér. A nagyon lapos teknő majdnem másfélszer oly hosszú, mint a milyen széles, trapezoidalakú, elől kissé keskenyebb, alsó oldalán néha kissé benyomódott. A búb kissé a median vonal előtt áll, kissé előre görbült. A záros perem nem egészen egyenes, hanem kissé ívelt, majdnem tompaszögű. A díszítés többnyire élesen lemezes kiképződésű konczentrikus, a növekedési csíkozottságnak megfelelő és sűrűn álló, finom radiális elemekből áll, épp úgy mint a Halobia- és Daonella-géxwxszoknkX. A radiális és a konczentrikus díszítés egyesülése által finom bordázatok keletkeznek. A konczentrikus lamellák a radiális barázdák felett átmetszetlenül futnak el. A teknő belső felén egy a búbtól kiinduló rövid radiális lécz van, mely mintegy a teknő közepéig ér. A lécz hossza mintegy 5 mm., míg a teknő magassága teljesen kifejlődött példányoknál 20 mm. Ezt a belső léczet a kőbeleken mint élesen bevágott barázdát látjuk, a teknő külső felén levő díszítés a kőbeleken rendesen nem látható. A lécz azonban a teknő külső felén gyakran mint gyenge barázda jelentkezik. A záros perem hátsó része mentén egy, lefelé széles radiális barázda által elhatárolt háromszög látható, a héj díszítése egyes kisebb eltérésekkel reá is
