A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 2. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1912)

Kittl Ernő: Adatok a triász halobiidái és monotidái monográfiájához

140 Halobia subcomata KITTL n. f. V. tábla, 1, 2. ábra. A H. subcomata talán kissé magasabb a H. comata BITTN.-nél; egyéb jellemvonásaiban annyira hasonlít hozzá, hogy csak a fül alakját illetőleg látható a kettő között lényeges különbség. Míg a H. comata BITTNER szerint igen széles mellső füllel bírt, addig a H. subcomata-n elől és hátul igen keskeny fül látható. A fülek csak kevéssel szélesebbek 1 mm.-nél; ezek a kőbeleken mint alacsony, de határozottan elhatárolt kidudorodások vehetők ki, ennélfogva a záros perem mellett lefutó barázdáknak felelnek meg és még a záros peremekhez tartozóknak lehetne tekinteni. Miután azonban a mellsőn egy lapos, a záros peremhez közel levő osztó barázda látható, nem tévedhetünk, ha ezeket a részeket a valódi halobia-fülek kezdeményeinek tekintjük. A H. comata BITTNER füleinek nagyságát illetőleg ajánlatos az ugyanazon lelőhelyről való H. cf. comata-val összehasonlítani, melyen a fül kiképződése igen világosan látható. Ezeken tulajdonképen nagy, háromszögletes fülmezők vannak. Ezzel analog módon a H. subcomata-n majdnem egyenlő nagyságú mellső és hátsó fülmezők nyomai láthatók, melyeket alig mélyebb radiális barázdák határolnak, a nélkül hogy a növekedési csíkok lefutása ezáltal megváltoznék, a mint az a H. cf. comata ábráján látható. Az indiai alakok originális példányai nem állnak rendelkezésemre, ennélfogva nem dönthetem el teljes bizonyossággal a H. subcomata és H. comata különbözőségének kérdését. Azonosságuk a lehetőség határain belül van. Lelőhely : A H. subcomata Cassian vidéki (valószínűleg Irschara Muhre) szürke lemezes homokkőből való, melyben NINZ JOHANN gyűjtötte. A benne levő növényi maradványok alapján valószínű, hogy a kőzet a wengeni rétegekből való, a bécsi földtani intézetben levő többi példány St. Leonhard és Campil közül valók. A H. comata lelőhelye BITTNER szerint a Himalayában a keuper bázisán van; ennek alapján nincs kizárva a H. comata és a H. subcomata közötti időbeli aequivalenczia.' Genus Enteropleura KITTL' n. g. Az ehhez a génuszhoz tartozó példányok teknői laposak, körvonaluk a Posidonia-éval egyezik. A teknő díszítése majd gyenge, majd erős. Kissé a teknő közepe mögött egy belső, a búbtól kiinduló rövid héjlécz van, mely a kőbeleken mint barázda látható. A hátsó háromszög kissé domború és jól elhatárolt. Az Enteropleura-génusz kétségenkívül szorosan csatlakozik a Daonella-génuszhoz, melytől csak a belső héjlécz segélyével választható el. Eddig csak két idetartozó alak ismeretes. Mindkettő az alpesi kagylómészből való. Enteropleura Gümbeli (MOJS.) I. tábla, 16. és 17. ábra. 1874. Daonella Gümbeli E. v. MOJSISOVICS : Über die triadischen Pelecypodengattungen Daonella und Halobia; Abh. der k. k. Geol. R.-A., VII. k , 2. f., 8. old., III. tábla, 12. és 13. ábra. Ennek a posidonia-szerű kagylónak alakja tojásdad, kissé hosszabb mint a mily magas. A teknő igen vékony, a belső héjlécz többnyire a felületen is látható.