A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 2. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1912)
Bittner Sándor: Bakonyi triasz-brachiopodák
42 fiakonyi triászitrachiopodák. és az I. profil melletti kőfejtő; ugyanezen vasúti átvágás IV. profiljának a, b, ésg, rétegei és a közelökben fekvő kőfejtő ; elvétve a cserháti brachiopoda-konglomerát és a VI. profil c rétegcsoportja is szolgáltatta és végre VII. profil g rétegei (szürke márgák, a melyekben e faj szintén elég gyakori jelenség). Thecospira arenosa BITTN. spec. IV. tábla, 23 ábra. Thecidium arenosum BITTN., Abhandl. d. geol. R.-Anst. XIV, 1890, p. 160, tab. XXVIII, fig. 32, 33. Ezen faj két, meglehetősen fagyatékos külsejű veszprémi példányra lett alapítva, a melyeken elsősorban a nagy teknőnek szerfelett érdes, szemcsés felülete tünt fel. Most ezen kis Thecospirá-x\ak nagyobbszámú darabjait birom és úgy látom, hogy azok bizonyos sct.-cassiani fajokhoz, különösen a Th. Zugmayeri m. és Th. concentrica LAUBE spec, alakjaihoz nagyon is közelednek. Ezen fajoknál a kis teknő felületének sculpturája igen hasonló, szinte azonos ; e sculpturát egymástól távolabb eső, finom, kiemelkedő sugárvonalak képezik, melyek közé a Th. Zugmayerinél még egyes rövidebb bordácskák a Th. concentrica-ná\ pedig radiális irányban elnyúló szemcsék illeszkednek. A Thccospira arenosa-nak ezen sugaras bozdázata sűrűbb, mint amazoké és azonfelül a bordázat közeit szabálytalanul elszórt szemcsék foglalják el ; nagy teknőjének felszínét is sűrű szemcsézet teszi érdessé. Nem lehetetlen, hogy e picziny Thecospirák nem egyebek, mint a nagyobb Thecospira tyrolensis LORETZ sp. fiatal alakjai, a mennyiben ezen utóbbi fajnak ép külsejű példányain hasonló felület-díszítést észlelhetni. E szerint ezen kis alaknak faji önállóságát ezidőszerint végleg megállapítottnak nem tekinthetjük. A karinthiai Cardita-rétegek thecospirája, a Th. ténuistriata m. abban tér el a szóban levő veszprémi alaktól, hogy a kis teknő radiális bordázata sokkal sűrűbb, de meg a szemcsék is hiányozni látszanak róla. Termőhelyek: Szórványosan jön elő a veszprémi Jeruzsálemhegyen (igen érdes példányokban !); azután a Cserhát brachiopoda-konglomerátjában és a VI. profil c és e. A rétegeiben. Thecospira Andreád nop. spec. IV. tábla, 72. ábra; V. tábla, 2. és 3. ábra. Ezen 7hecospird-hoz pár évvel ezelőtt dr. ANDREAE A., a hildesheimi ROEMERmuzeum igazgatója révén jutottam; a faj déltiroli és a Seeland-alpról származik. Veszprémből 1899. év májusáig csak egyetlen egy példány állott rendelkezésemre, a mely az előbb megnevezetthez közel áll és a melyat a IV. tábla 72. ábrája tüntet fel. Az 1899. év őszén azonban a LACZKÓ tanár úrtól kapott egyik küldeményben ezen veszprémi alak több példányban foglaltatott ; e darabok a IV. profil melletti kőfejtőben gyűjtettek és valószínűvé teszik, hogy a veszprémiek az említett déltiroli alakkal fajban azonosak. Ezért szükségesnek tartom itt e déltiroli fajnak leírását előrebocsátani. Ennek a nagy teknője hengeres, teljes szélességében lemetszett és
