A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 2. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1912)

Kittl Ernő: Adatok a triász halobiidái és monotidái monográfiájához

Adatok a triász Iialobiidái és Monotidái mono gr a fiájához. 51 Daonella n. f. indet. Örvényesnél zöld márgákban (Reitzi szint ?) egy nagyon finoman bordázott Daonella töredékei fordulnak elő, melynek díszítése a Halobia comata BiTTNER-re emlékeztet, alakja azonban, a mennyire az felismerhető, ferdén meghosszabbodott, mint a D. Pichleri-é, illetve annak fiatal példányát képviselő D. obliquá-é. Lelőhelye: Örvényes, Zala megye. (.Daonella parthanensis SCHAF.) 1863. Posidonomya partha?iensis S CHAFHÄUTL : Südbayerns Lethaea geognostica. 367. oldal, 69 a tábla, 6. és 7. ábra. 1874. Daonella parthanensis E. v. MOJSISOVICS: Üb. d. triad. Pelecypodengatt. Daonella u. Halobia; Abh. d. k. k. Geol. R.-A. VII. kötet, 2. füzet, 13. oldal. 1878. Halobia parthanensis R. LEPSIUS: Das westliche Südtirol, 357. oldal, II. tábla, 2. ábra. 1892. Daonella parthanensis T. G. S KUPHOS : Stratigraph. Stellung der Partnachschichten etc.; Geognost. Jahreshefte IV, 137. oldal (3—5 ? ábra). 1895. Halobia parthanensis W. S ALOMON : Geol. u. pal. Studien üb. d. Marmolata; Palaeonto­graphica, 42. kötet, 154. oldal, V. tábla, 5—8. ábra. Itt csak a legfontosabb irodalmat soroltam föl, különösen azon műveket, melyek­ben a faj lerajzolva található. SCHAFHÄUTL munkájában levő rajzokról már MOJSISOVICS azt írja, hogy nagyon tökéletlen képet nyújtanak. Maga MOJSISOVICS nem közölheti példányainak rajzát, mert azok «felettébb tökéletlen megtartásúak*. LEPSIUS R. a Dosso Alto-i (Val Trompia) buchensteini mészből közöl egy ábrát, de nem írja le. Ábrája egy való­színűleg hosszúkás alakot tüntet fel meglehetősen széles egyszerű radiális bordákkal. Növekedési vonalak híján nem következtethetünk annak körvonalára. Még az sem állapítható meg, hogy ez ugyanazon faj-e, melyet SCHAFHÄUTL nevezett el. Egyike mint Daonella indica BITTN. van a IX. tábla 23. ábrájában feltüntetve. Nekem úgy tűnik fel, mintha a Dosso Alto-i daonella a Daonella bulogensis-hez állna közel. SKUPHOS T. G. Partenkirchen közeléből ír le Daonella parthanensis néven különböző daonellá-kat. Az ábrák alapján 1 a három rajz a következő alakokat tünteti fel: a 3. ábra Daonella tripartita M., a 4. ábra talán Daonella indica BITTN., az 5. ábra Daonella tyrolensis MOJS. ROTHPLETZ A. 2 a ScHAFHÁUTL-féle originális példányokkal való összehasonlítás alapján a Daonella parthanensis-i a Daonella tyrolensis MoJS.-al azonosnak tartja. SALOMON W. a Marmolatáról csak meghatározhatatlan töredékeket közöl, melyek villásan elágazott bordákkal bírnak. Ezek alapján csatlakozom BiTTNER-hez, 3 a ki a Daonella parthanensis A eltör­lendőnek véli, mert sem a régibb, sem az újabb leírói nem tudták a faj szabatos leírását adni. Ezen tökéletlenül ismert faj leírásából az tűnik ki, hogy a Daonella tyrolensis körébe tartozó különböző alakokról [D. tyrolensis, D. badiotica, D. arzelensis, D. indica, 1 Közelebbi meghatározás csak úgy lett volna lehetséges, ha maguk az eredeti példányok rendelkezésemre állottak volna. 2 Palaeontographica, 39. kötet, 1892, 96. oldal. 3 A. B P I'TNER : in Palaeontologia Indica, ser. XV, Himalayan fossils, III. k., 2 r., 40. oldal. 4*

Next

/
Thumbnails
Contents