A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 2. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1912)
Kittl Ernő: Adatok a triász halobiidái és monotidái monográfiájához
35 Ez utóbbi a Daonella Moussoni-hoz hasonlít, de több tulajdonsága által eltér tőle, ezek: a búbja fejecskeszerű és a teknő közepétől előrefelé tolt; a radiális bordák csak 10 mm. teknőmagasság mellett kezdődnek, de erősebbek és számosabbak, mint a Daonella Monssoni-nk\. Ennélfogva lehetséges, hogy új fajjal van dolgunk; az anyag azonban elégtelen arra, hogy új nevet állapíthassunk meg annak alapján. Az előbb említett Daonella-1 a D. Moussoni-tó\ nem tudom megkülönböztetni. A radiális barázdák kevésbbé élesen látszanak bevágottnak. Lelőhely: Bruchtal Seewiesen-nél világosszürke kagylós mészben. Daonella Tonintasii PHILIPP. 5. ábra. 1904. Daonella Tommasii n. sp. ex. aff. D. paucicostatae TORNQ ; H. P HILIPP , Geolog.-palaeontolog. Untersuchungen a. d. Gebiet von Predazzo; Zeitschr. d. deutschen geol. Ges., 56. k., 61, oldal, III. t, 16—20. ábra. Az ábrákból a bordákat illetőleg nem lehet kivenni, hogy mely rokonságba tartozik ezen faj, melyet PHILIPP Predazzo mellett a Forzella tetején talált, a mely szerinte a wengeni horizonthoz tartozik. A leírás szerint a faj finom, de azért éles radiális bordákkal bír. Az ábra széles alakot tüntet fel, a mely a D. Böckhi (D. obsolcta) rokonságába is tartozhatnék, a D. paucicostata-hoz való sorolás az eltérő alak és bordázottság miatt nem látszik iodokoltnak. Ezért hálával tartozom SALOMON W. heidelbergi tanárnak az eredeti példányok megküldéséért. Ezeknek az ábrákkal való összehasonlításakor kitűnt, hogy a rajzok sok kívánni valót hagynak hátra. Nevezetesen a körvonal változatossága nem oly nagy; a 16 — 18. ábrák e tekintetben elég jól sikerültek, a tőlük nagyon eltérő 19. és 20. ábrák azonban nem felelnek meg az originális példányoknak. A 17-ik ábrában lerajzolt példány elől alant nem annyira kiszélesedett, a mint azt az ábra sejtetné. A növekedési vonalakból meglátható körvonala a 17. és 18. ábrák körvonala között lehet. A szóban forgó héj nagyon nagy volt és valószínűleg hátul nagyobb. A 20. ábra egyáltalán nem felel meg az eredetijének, főleg a természetellenes kiegészítés miatt, mely az alsó perem nem létező kiöblösödését ábrázolja. A kagyló nem olyan magas. A nekem elküldött anyag feltűnő hasonlatosságot mutat a Daonella Moussonival. Körvonal és bordázottság mindkettőnél ugyanaz, a variabilitási határok azonban a Daonella Tommasii-nk\ nagyobbak. A Daonella Moussoni-r\k\ a hátsó szegélyen levő radiális dudor mindkettőnél igen gyakran teljesen megegyező módon látható (ritkán ugyan, de azért egyes esetekben hiányzik ez a D. Tommasii-néX, így a III. t. 16. ábrájánál, PHILIPP loc. cit.). Ezen radiális dudor tehát a D. Tommasii-néX gyakoribb, mint a D. Moussoni-nk\ és vagy úgy van lekerítve, mint az utóbbinál, vagy két finom radiális bordácska által jobban előtűnik. A Daonella Tommasii variabilitása, a mint azt már jeleztem, a körvonalra és a bordázottságra vonatkozik, ez utóbbi egyes esetekben finomabban, de erősebben 3* 4. ábra Daonella cf. MoussoniMÉix. világos szürke mészből, Bruchtal bei Seewiescnnél. (Term, nagys.) Eredetije a bécsi geologiai intézet gyűjteményében van.
