A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 2. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1912)
Kittl Ernő: Adatok a triász halobiidái és monotidái monográfiájához
34 majd egyformák távolságra és magasságra, majd eltérőek e tekintetben; az elsődleges bordák szélesek és alacsonyak, ritkábban osztatlanok, gyakran egyszer, kevésbbé gyakran háromszor osztottak, a másodlagos bordák viszonylagosan szélesek. Sok példánynál a bordázottság a záros perem közelében megszűnik, másoknál a záros peremig ér és pedig a mellső háromszögletű mezőben nagyon gyenge, finom vagy erősebb bordák, a hátsóban majd erős, majd alacsony keskeny bordák lépnek fel. Egyes példányoknál egyetlen, hullámos radiális dudor van. A míg a legtöbb teknőnek hátul a háromszögletű mezőnek tájékán egyenletesen lefutó körvonala van, addig egyeseknél ott gyenge fülszerű kigörbülés vehető észre, a mely a radiális dudorodással egyesítve léphet föl az areában és így a halobiák mellső fülére emlékeztet. De ezen kiképződés csak kivételesen észlelhető. Egy másik, szintén csak egyes esetekben észlelhető tulajdonság a bordáknak gyengén észlelhető megtörésében áll, a mi rendesen nagy teknők peremének közelében látható. A Hochsteinwand (Buchberg ENy) alatti hányókról BITTNER A. Halobiida maradványokat gyűjtött, melyek bordázottságukat illetőleg a Daonella Moussoni-xa emlékeztetnek. A bordák osztódottsága kissé gyakoribb, mint a D. Moussoni-x\á\. A mellső záros perem hiányozván, nem lehet eldönteni, hogy Daonella- vagy Halobia-génuszhoz tartozó fajjal van-e dolgunk. Lelőhely: LEPSIUS R. szerint biztosan e faj csak Varennánál fordul elő fekete palákban a kagylósmész felett. Ezen ismeretes lelőhelyről szép, eddig fel nem dolgozott anyag állott rendelkezésemre. Hochsteinwand (Buchberg ENy). Daonella n. f. cf. Monssoni MÉR. A bánáti fekete meszekből BÖCKH J. egy Daonellá-1 ír le «a Daonella Moussoni forma köréből.» 1 «Alakunk széles és lapos bordaszalagjai, melyek két, sőt három ágra is oszlanak, Daonella styriaca MOJS., vagy Daonella cassiana MOJS. lapos és széles bordázatára emlékeztetnek, de úgy látszik csekélyebb számmal jelentkeznek, mint ezeknél.» «Igen szembeötlők a Daonella hátulsó részének már bordamentes felső részében kidomborodó, igen erős növési redők, melyek onnan ugyan átnyomozhatók a kőmag bordaszalagos részére is, de ott már lényegesen lelaposodva és elmosódva szerepelnek. Tovább lefelé a hátulsó részen, hol a növési redők szintén már lelapulnak, köztük növési csíkok is figyelhetők. A kezeim közt levő töredék jóval kisebb mint a fentmondott fajok, véleményem szerint új alak.» Én magam nem láttam e példányt. Lelőhely: Szászkabánya, fekete kagylós mész, nagyon mély szint. Daonella cf Moussoni MÉR 4. ábra. A BITTNER A -tói Aflenz környékén gyűjtött anyagban Bruchtal helységből egy Posidonia (P. pannonica) mellett, egy a Daonella Moussoni-tó\ alig megkülönböztethető Daonellá-1, továbbá egy tökéletlen megtartású Daonella példányt találtam. 1 Földtani Közlöny, 18. k.. 1888, 192. oldal.
