A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 2. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1912)
Kittl Ernő: Adatok a triász halobiidái és monotidái monográfiájához
Adatok a triász IJalobiidái és Monotidái monográfiájához. 15 tett Posidonomya fasciata-X, P. affinis-X, P. lineolata-X, P. elegans-X, P. gibbosa-X, továbbá egy Estheria Ciofaloi-X, mely azonban inkább a posidonomy ák-koz tartozik. 1 A most említett alakokhoz 1892 és 1897-ben G. DE LORENZO két újabb alakot sorakoztat déli Olaszország triászából: Posidonia Gemmellaroi és Posidonia Bittneri? Legutóbb még FRECH F. 3 írt le néhány Posidonia, Estheria és Daonella alakot a bakonyi triászból, továbbá WITTENBURG P. ismertetett egy új alakot Spitzbergenről. 4 Az itt leirandó triászkorbeli posidoniák a következőek. A vitás szinonimákat, továbbá azon alakokat, melyeknek önállósága kétes, zárjelek közé tettem : (Posidonia ? minuta GOLDF. = Estheria minuta JONES ?) (Posidonia Albertii VOLTZ) ( » Germarj BEYR.) ( » wengensis GIEB.) ( » nodocostata GIEB.) ( » niulticostata EMMONS.) ( » triangularis » ) » Stella GABB. Posidonia wengensis. WISSM. » cf. wengensis WISSM » idriana MOJS. » pannonica MOJS. ( » alta^Aois.= P.pannonica)\xx.) » wengensis mut. altior FRECH. » obliqua HAU. » praealpina KITTL. sp. Az itáliai triász formái a következők: Posidonia fasciata GEMM. Posidonia gibbosa GEMM. » affinis » » (Estheria) Ciofaloi GEMM. » lineolata » » Gemmellaroi DE LOR » elegáns » » Bittneri » » Két alak a spitzbergeni triászból: Posidonia Mimer ÖBERG. » Backlundi WITTENB. Függelékkép még leírok egy doggerformát Korfuból: Posidonia ovális KITTL. (Posidonia minuta GOLDF. = Estheria minuta JONES.) 1830. C. H. von Z IETHEN : Die Versteinerungen Württembergs, 72. oldal, 54. tábla, 5. ábra. 1834—40. G OLDFUSS : Petrefacta Germaniae. II. kötet, 118. oldal. GOLDFUSS szerint ehhez a fajhoz kis ovális héjak tartoznak 8—10 konczentrikus redővel, melyek a külső harmadban sűrűn összeszorulnak. A héjak kicsiségéből valószínűnek tartom, hogy embrionális példányok héjai. Persze a kifejlődött alakok, melyekhez tartoznának, még nem ismeretesek. 1 Mem. R. Acc. dei Lincei 1881—82. 2 Palaeontographia Italica, II, (1896) 1897. 3 F. FRECH: Új kagylók és Brachiopodák a bakonyi triászból; A Balaton tud. kutat, eredményei I. Palaeont. Függ. 1904. — F. FRECH: Függ. u. ott. 1905. — F. FRECH: A werfeni rétegek vezérkövületei. U. o. 1910. 4 P. v. WITTENBURG: Über einige Triasfossilien von Spitzbergen. Trav. mus. géol. Pierre le Grand prés l'Ac. des sei. de St. Pétersbourg, IV., 1910, No. 2, 36 oldal, I. tábla, 4—5. ábra.
