A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 2. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1912)
Kittl Ernő: Adatok a triász halobiidái és monotidái monográfiájához
16 Adatok a triász IJalobiidái és Monotidái monográfiájához. 16 ZIETHEN rajzai nem kielégítők; R. JONES (Quart. Journ. XII, 1856, 376. oldal) azon nézetének azonban, hogy a szóban forgó faj az estheriák-hoz tartozik, nem mondanak ellent. JONES rajzai 1 az Estheria-génusznak tökéletesen megfelelnek. A rendelkezésemre álló sinsheimi és kornwestheimi példányok az estheriák díszítését mutatták. Különben azonban egészen hasonló valódi posidoniák-nak a germán triászban való előfordulását nem tartom egészen kizártnak. Lelőhelyek: A délnémet keuper és a Vogesek tarka homokköve. (.Posidonia Alhertii VOLTZ.) 1837. M. VOLTZ: Notice s. le grés bigarré d. 1. grandé carr. de Soultz-les-bains. (Mém. soc. d'hist. nat. de Strasbourg. II.) 7. oldal. VOLTZ egy jegyzetben a következő rövid jellemzést adja: «Cette espéce a le bord ventral sinueux; eile est plus allongée que la -minuta, mais toute aussi petite.» Ezen jellemzés nem elegendő és pedig annál kevésbbé, mert ábra sincs hozzá mellékelve. Lelőhelye: Soultz-les-bains, Elsass, tarka homokkőben. (Posidonia Germari BEYR.) 1857. B EYRICH : In Zeitschr. d. deutsch, geol. Ges., IX. kötet, 377. oldal. Ez a tarka homokkőben talált faj a keuperből való Posidonia minuta GOLDF.től, melylyel gyakran összetévesztették, BEYRICH szerint a hosszabb egyenes záros pereme által különbözik. Ezt a fajt sem láttam még lerajzolva. Valószínű, hogy ez az elnevezés a P. Albertit VoLTz-nak szinonimája, a mint azt Alberti feltételezi. (Übers, üb. d. Trias, 192. oldal.) Lelőhelyei: BEYRICH szerint Steinburg Grossvahlberg és Remeiingen között, Halle a. S., Dürrenberg. [Posidonia wengensis GIEBEL.) 1857. C. G IEBEL : Palaeontolog, Untersuchungen. Zeitschr. f. d. ges. Naturwissenschaften, X. kötet, 308. oldal, II. tábla, 6. ábra. Igen kicsi ovális héjacskák, melyek nagyon hasonlítanak a P. minutá-boz, de a búbon kívül finom radiális vonalkákat mutatnak. Miután WISSMANN radiális vonalkákat említ a P. wengensis-éné\, GIEBEL úgy véli, hogy az ő kövületeit velük azonosíthatja. Itt meg kell említeni, hogy a P. wengensis GIEB. sokkal kisebb marad és hogy a P. wengensis WissM.-nál előforduló radiális vonalak határozatlanul és a búbtól sokkal nagyobb távolságra lépnek föl. Azonosításukra jelen esetben komolyan nem is lehet gondolni. Én a GIEBEL által leírt kövületet nem is tartom Posidoniá-nak, hanem egy másik génuszhoz tartozó faj embrionális alakjának. ALBERTI (Übers. üb. die Trias, 192. o.) úgy vélekedik, hogy a P. wengensis a vele együtt tömegesen fellépő P. minutá-vaX együtt a crustaceák rendjébe tartozó estheriák-hoz állitandó. Lelőhely: Egy fúrt lyuk Dürrenbergnél (Thüringia) tarka homokkőben. 1 R. J ONES : Fossil Estheridae. Palaeontogr. Soc. London, 1862.
