A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 2. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1912)

Bittner Sándor: Bakonyi triasz-lamellibranchiaták

86 Bakonyi triasz-la.mel libra nchiaták. 86 Daonella Sturi BFN. sp VII. tábla, 33. ábra Az alpesi kagyló-mésznek ezt az ismert faját, a mely különösen a délnyugot­tiroli és a lombardiai Prezzo-mészkőben gyakori, már MOJSISOVICS és BÖCKH is említik a Bakonyból. Az itt ábrázolt példány kicsiny alak, meglehetős gyengéd vonalozott­sággal, a mi által némileg a D. tenuis MOJS.-fajra emlékeztet, a nélkül azonban, hogy ezzel különösebben rokon volna. A példány világossárga, feliéren málló márgás-mészkőből származik s termőhelye a Forráshegy. Olyan töredékek, a melyek talán a Daonella Sturi-hoz tartoznak, Barnag­Vöröstó sárgás márgás meszéből származnak, valamint Hajmáskér vörösessárga kagyló-meszéből, a melynek faunája alább következik. Hajmáskér vörösessárga kagyló-meszének lamellibranchiatái. Ebből a kőzetből már korábban néhány brachiopodát felsoroltam. Itt két termőhely van, mind a kettő Hajmáskér és Sóly között: 1. a Berekalja délnyugoti lejtőjén, a honnét valamennyi fajt ismerjük, és 2. az Őrhegy északkeleti nyúlvá­nyán, csak az Aviculopecten elegantulus u. sp. fajjal - A LACZKÓ tanár úrtól kül­dött anyag a következő fajokat tartalmazza: Gonodoii spec, indet. VII. tábla, 12. ábra. Csak egy bal teknő, a mely daczára rossz állapotának, bizonyosan a Gonodon­nemhez tartozónak ismerhető fel. Ez azért érdekes, mert az alpesi kagyló-meszek­ben a felső, ladini-rétegcsoporton kívül, gonodonták eddigelé nem ismeretesek. — A régi felfogás szerinti kagyló-mészben ez az első példány, a mi ismeretessé vált, A német kagyló-mészben egy faj van, a mely most a Gonodon-nemhez sorozható, s ez az Astarte Antoni GIEB. Ezzel a fajjal — legalább is GIEBEL ábrázolása sze­rint — a magyar alak nem egyesíthető; a hidegkúti Tridentinus-mészkőből való alakot még inkább hasonlíthatnók össze a német fajjal. A hajmáskéri alaknak több hasonlósága látszik egyik vagy másik sct.-cassiáni fajhoz, azonban meddő dolog volna oly silány darabot ezen nemnek igen nehezen megkülönböztethető alakjaival összehasonlítani, legyen elég azt konstatálni, hogy a Gonodon-nem a hajmáskéri kagyló-mészben is megvan. Az alak héja csaknem sima, legfölebb egész gyenge, elmosódott növedék-vonalozottsága van, búbja észrevehe­tőleg előre fekszik; hosszabb mint magasabb; kerülete különösen a mellső pere­men a szögletesbe hajlik. A héjanyag mérsékelten vastag volt.

Next

/
Thumbnails
Contents