A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 2. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1912)

Bittner Sándor: Bakonyi triasz-lamellibranchiaták

46 Bakonyi triasz-la.mel libra nchiaták. 46 bordázott, a jobb bordázatlan, egyébként ez a két csoport igen különböző. Még különbözőbb a Leptochondria m. kis csoportja (Abhandl. XVIII. köt., 167. oldal), már a miatt is, hogy fülei jóformán épen nincsenek elválasztva. Termőhelye : Veszprém IV. profil, a honnan a VI. tábla 4. ábráján lerajzolt két-teknős példány került elő. Megjegyzés. A VI. tábla 5.ábráján egy, ehhez a csoporthoz tartozó Pecten sima jobb teknőjének vápája van ábrázolva, a melyről pontosan el nem dönthettem, hogy a három vagy négy előbb leírt fajok közül melyikhez tartozik. A darab az I. profil melletti kőfejtőből származik és a bécsi császári Hofmuseumban van. Pecten Peisonis nov. spec. VI. tábla, 6. ábra. Az előbb leírt négy faj: a Pecten cfr. auristriatus MÜNST., P. avaricus, P. hungaricus és P. arpadicus m. együttesen az Antijanira csoportját képezik, a melyhez mindenesetre még mindig szorosan egy további alak csatlakozik, a melynek bal teknője igen elkülönült bordázottságot mutat, míg jobb teknője majdnem egész sima, födélszerűvé lett és bordátlan. A bordák öt különböző erősségű rendszerben vannak: a hat vagy hét elsődleges vagy főborda erősségre alig észrevehetően múlja fölül a legközelebbi sor bordáit, a mi részben attól ered, hogy ezek már a búbhoz közel vannak elhelyezve, úgy hogy nem messze a búbtól már 25 bordát olvashattam meg, a melyek a peremhez közel már 50-nél is többre szaporodnak. A faj tehát már sokbordájúságával feltűnik a föntebb nevezettekkel szemben. A növedék-vonalozottság a legmellső és még inkább a leghátulsó bordákon könnyed érdességgé erősödik. A csak az érintkezésen megmaradt fülek hasonlóan bordázottak voltak; a jobb teknő mellső füle byssus-fül volt, mély kivágásssal, a mi a 6. ábrabeli rajzon csak kevéssé tűnik elő. A jobb teknő, a mennyire megmaradt, teljesen lapos, mindegyik oldalán közel a peremhez, radiális barázdája van, mint a Pecten arpadicus-ox\ és talán a középen is egészen könnyed radiális barázdája van, ezt azonban biztosan nem állapíthattam meg. Az egyetlen példány kissé öszenyomott s egyébként sem a legjobban maradt meg, de sűrű bordázottsága és jobb teknőjének alakja következtében könnyen megismerhető. Hasonló alakok az Alpesek Cardita-rétegeiben sem hiányoznak. Termőhelye: IV. profil, b rétegei Veszprémben. Pecten Vessp rim tens is nov. spec. VI. tábla, 7. ábra. Még leginkább az Antijanira-csoporthoz látszik a Fecten-alakok egy kis csoportja csatlakozni, a mely Veszprémben a gyakoribb előjövetelek közé látszik tartozni. Főként a főbordák hatos száma az, a melylyel ezek az alakok az Antijanirá-ra emlékeztetnek. Más jegyekben, különösen a mellső szárny alakjában az eddig ismert bal teknők tetemesen eltérnek ettől a csoporttól. A hat főborda közé, a melyek meglehetős élesek és élükön kissé érdesek, az öt széles közbe kissé gyengébb másodrendű borda ékelődik be; sokkal gyen-