A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 2. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1912)
Bittner Sándor: Bakonyi triasz-brachiopodák
22 Bakonyi triasz-brachiopodák. helyekkel borítvák. A kis teknő septuma még csökevénynek is gyenge; a záros perem nyúlványa félköralakú és a szele be van róva; a kis teknő záros lemeze erőteljes és el van látva meglehetősen bemélyedő foggödrökkel A kis teknőnek a záros perem felett világosan elkülönülő alacsony areáján vízszintes irányban futó kevéssé szembetűnő rovátkoltság látható Általában a zár részleteinek egész alkata eléggé pontosan egyezik a Spiriferina fragilis-éxa\ (1. Abhandl. XIV, tab. XXXV, fig. 34). Egyes termőhelyekről, pl. a Jeruzsálemhegyről származó példányok közt találkoznak igen kicsinyek is (5 mm.-nél kisebbek), a melyek a kinőtt példányokkal mindenben, még a bordák kis számában (3—-4 borda a nagy teknő egy-egy oldalán) is megegyeznek. IIa a veszprémi fajnak és a Schluderbach melletti Seelandalpe-ről származó Spiriferina fortis-nak e sorokban hangoztatott azonossága tényleg áll, úgy ezen alaknak a valódi Spiriferina Lipoldi-xa\ Veszprémnél való találkozása stratigraphiai szempontból is figyelemre méltó körülmény. Termőhelyek: Valamennyi Veszprémre és legközelebbi környékére szorítkozik. A legtöbb példány jeruzsálemhegyi; azonkívül képviselve találtam Szalaydombot (egy példánynyal), Benedekhegyet (egy töredékkel), a Pribék-kert melletti kőfejtőt (egy igen szép példánynyal) és Veszprém—jutási vasutmenti profilokat is, úgymint: az I. profil c, e, f, h rétegeit, a IV. profil b és g rétegeit, a IV. és V. profiltól északra eső Vasuti-erdő sarkát és a veszprémi Cserhát brachiopoda-konglomerátját is? Spiriferina (Mentzelia) cfr. Fraasi BITTN. Spiriferina (Meutselia) ex a ff. Mentzelii DKR. sp., BITTNER : Abhandl. d. geol. R.-A. XIV, 1890, p. 158. Csak egyes, ide sorolandó töredékekről számolhatok be. E töredékek egyike a nagy teknő izolált septumát világosan mutatja, míg a másik, a melynél egyébként csak a nagy teknő búbja hiányzik, egész alkatában élénken emlékeztet a Partnach-rétegekből való észak-alpesi Mentzelia Fraasi m-fajra; sőt az utóbbival való azonossága szinte kétségtelen, úgy hogy e fajnak veszprémi előfordulása is bizonyosnak jelezhető. Termőhelyek: A veszprémi Cserhát (a VI. profil c rétegei), a Koninckina Leonhardi társaságában ; — azután a VI. profil e 2—e 3 rétegei (innen származik a Mentzelia cfr. Fraasi BITTN. névvel jelölendő példány!). Megj egyzés. A veszprém—jutási vasút 1. profiljának e rétegeiből is előttem vannak bizonyos sima Spiriferina-töredékek, de ezeket még csak megközelítőleg sem sikerült meghatároznom. Cyrtina Lóczyi nov. spec. III. tábla, 22. és 23. ábra. Bordás Cyrtinák elzárt deltidium-hasadékkal a triász legnagyobb ritkaságai közé tartoznak. Eddig mindössze három fajt ismertünk s ezek is csak gyéren jelentkeznek. Ide tartozik a Cyrtina Maximiliani Leuchtenbergensis KLIPST., a mely
