A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 2. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1912)

Bittner Sándor: Bakonyi triasz-lamellibranchiaták

Bakonyi t viasz- la in ellibranchia t á k. 33 szárny kivágásával a valódi discites-tői jól megkülönböztethetők. Ezeket az alakokat még előbb az Amussium csoportba vagy alnembe sorozhatjuk, mint a valódi entoliumok vagy syncycloncmák közé, a mely utóbbiakról PHILIPPI azt hiszi, hogy ezek az entoliumba 1 mennek át. A P.filosns HAUER-féle fajjal ellentétben, a P. incognitus újonnan nevezett fajnak olyan fülei vannak, hogy széles tapadó felületüktől a záró-perem felé fölfelé mindkét oldalt tetemesen megkeskenyednek, úgy hogy a záró-perem hosszasága jóval kisebb, mint a fül-tapadási helyek között levő köz (1. a fönt közölt méreteket); egyúttal a fülek szögletei erősen lekerekednek s ennek a fajnak búbrészlete egészen más képű, mint a P. filosuson, a mi WÖHRMANN ábrázolásának PARONA rajzaival való összehasonlításából is kitetszik. A byssus-kivágás is nem egyszer jelezve van elül és hátul ugyanazon a teknőn, a jobb és bal teknőt nehezen különböztethetjük meg, a mi, miként említém, a P. filosus eredeti faján sokkal könnyebb dolog, így tehát a P. incognitus, PHILIPPI entoliumaihoz csatlakozik, különösen a szarvszerűen meghosszabbodott fülek nélkül való alakokhoz, a melyek typusa a barnajurabeli Pecten deniissus PHILL., esetleg a syncyclonemá-hoz, a melyet a már említett P. discites var. microtis-szA hasonlítottam össze, s a melyhez PHILIPPI szerint a valódi német P. discites is tartozik.

2 Hogy a Pecten filosus és P. incognitus alakjait összevonták, azt az magyarázza meg, hogy a P. filosus sajátságos héj díszítésének faji jelentőséget tulajdonítottak, holott tényleg egész csoport triaszkorú pectennek a Kagylómésztől fölfelé a Kösszeni rétegekig, megvan ez a díszítésük, ez tehát semmiesetre sem csupán a Pecten filosus HAUER fajra jellemző. A veszprémi alakok, a miként ezt már az előrebocsátott névből is kivehetjük, az itt Pecten incognitus néven jelölt alpesi alakokhoz csatlakoznak, a mennyire ezt kedvezőtlen megmaradásuk fölismerni engedi. Egyes darabok talán az igen közel álló Pecten Schlossei'i WÖHRM. alakhoz is tartozhatnak, ezt illetőleg teljesen megállapítottnak nem tekinthetjük, hogy ez önálló faj-e, vagy csak a P. incognitus bizonyos megmaradásban levő alakja. Olyan példányokat, a melyek a valódi Pecten filosus HAUER-rel egyeznének, a veszprémi anyagban eddigelé nem láttam. Termőhelyei: Veszprém—jutási vasút VII. profil f rétegei, a melyekből egy, szépen megmaradt fülű példány került elő; VII. profil h rétegei, a honnét egy a belső oldalán meghosszabbodott szemecskével bíró darab való ; és egy márgadarab 5 mm. magasságú minutiosus példányokkal, a melyeknek azonban jól megmaradt fülük van, és a melyeknek zárvonaluk világos, tompa, fölfelé nyitott szöget képez. A VII. profil f rétegeiből is vannak alakok, a melyekről az imént említettem, hogy ezek talán a Pecten Schlosseri WÖHRM. fajhoz tartoznak. Vámosról sárgás mészkőből is kikerült ez a faj; s ez a mészkő ugyanolyan külsejű, mint némely P. incognitus (filosus aut.) fajjal megtöltött Opponitzi mészkő. 1 Helyénvalónak találom itt megjegyezni, hogy a valódi entoliák, azaz a csúcsosan szarvazott fülű alakok, az alpesi triaszban is megvannak, pl. a judicariai Prezzo-mészkőben. A bakonyi triászból is fogok ilyenféle Entolium-alakot leírni alább, a mely alakot a VIII. tábla 18. ábrája mutatja. 2 Az alpesi triaszfajok közül jellegző syncyclonemá-diszítése van az Abhandl. XVIII. kötete 164. lapján említett Pecten subdemissus MÜNST. sct.-cassiani fajnak. A Balaton tudom, tanulmányozásának eredményei I. köt. 1 rész. 3