A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 2. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1912)

Bittner Sándor: Bakonyi triasz-lamellibranchiaták

32 Bakonyi triasz-lamellibrancliiaták. 32 idézett művében ábrázol, a mely egyébként Raiblon szintén megvan. Úgy HAUER, mint PARONA szerint az eredeti Pecten filosus HAUER termőhelye: Gorno a Val Serianában. A strassburgi muzeumban Gornóról van egy sötét márgalemez két teljes, jobb és bal teknővel. Ezeknek méretei a következők: Bal teknőn Jobb teknőn Magassága milliméterekben 25 25 Hosszasága » 26 25

1/

2 A fülek tapadó-helyei egymástól . . 14 '/

2 14V

2 A zár vonalának hosszúsága 15

l/

2 Összehasonlításul két darab P. incogniíus (filosus aut.) méreteit közlöm, ezek az északalpesi Opponitzi-mészből származnak, és pedig Zögersbach-Lilienfeld márgájából és a Triesting mellett levő Weissenbach meszéből: Zögersbachi Weissenbachi példányon példányon Magassága milliméterekben 14 26 Hosszasága » csaknem 14 25 A fülek tapadó-helyei egymástól . . 9 14 A zár vonalának hosszasága 6 87

2 Ezekből a méretekből kitűnik, hogy a valódi P. filosus kissé hosszabb (szélesebb), míg a P. incogniíus, kissé magasabb. Ezzel egyeznek azok a méretek is, a miket PARONA közölt, műve 88. lapján. Már HAUER megjegyezte, hogy Pecten filosus-áwak a héjhoz viszonyítva meglehetős nagy fülei vannak, ugyanezt mondja PARONA is, ezt az állítást úgy PARONA mint HAUER ábrái is megerősítik, míg WÖHRMANN ábrája ezzel az állítással nem egyezik meg. Tényleg e között a két faj között a fülek alakjában van a főkülönbség. A lombardiai P. filosus fülei jogosan nagyoknak vannak jelezve, s alakjuk olyan, hogy tapadóhelyüktől föl a zár vonaláig még észrevehetően szélesednek, a mi részben a mellső fül kivágására vezethető vissza, a miről már PARONA is szólt, s a mely mindkét teknőn hasonló kiképzésre jut, a nélkül, hogy a jobb teknőn tulajdonképeni mélyebb byssus-kiszegélyezés jelezve volna. Ezt a strassburgi múzeum mindkét megmért gornói teknője igen élesen mutatja. A hátulsó szárnynak meglehetősen derékszögletes sarka van a záró-peremen, a mint már ezt PARONA is említi és ábrázolja. A valódi Pecten filosus HAUER tehát — PHILIPPI-nek a Zeitschrift der Deutschen geologischen Gesellschaft 1900-ban kifejtett új osztályozási kisérlete szerint — az Entolium törzsébe tartozik, és pedig a csoport azon typusához, a melynél a mellső és hátulsó fül s ezzel együtt a jobb és bal teknő még nehézség nélkül megkülönböztethetők. Ez tehát kevésbbé potosan csatlakozik a valódi német P. discites-hez, s ennek alpesi képviselőihez, a melyekhez pl. a P. discites var. microtis m. is tartozik, leírása : Mém. du Com. geol. de Sct.-Petersbourg, VII. vol., 1899 ; Versteinerungen der UssuriTrias, 2. old., 1. tábla, 16., 17., 18. ábrák

1 ; ezeken a mellső fül a kivágásnak nyomát sem mutatja, hanem olyan alpesi alakokon, a melyeket, mint SCHAUROTH P. discites recoarobeli alakját (Sitzber. d. k. k. Acad. d. Wiss. 34. köt., 1859, II. tábla, 6. ábra) ugyan szintén ezen a néven neveznek, a melyek azonban a mellső 1 L. egyúttal a jelen munka IX. táblája 43—45. ábráit is.