A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 2. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1912)
Frech Frigyes: Új kagylók és brachiopodák a bakonyi triászból
42 IJj kagylók és bracliiopodák a. bakonyi triászból. 41 felé szélesedik, a szóbanforgó veszprémi darab itt is egyenletesen lekerekített marad. Az erősen behajló köldök másrészt az alakok elkülönítését, mint a Terebratula Laczkói és Waldheimia Damesi megkülönböztetését megkönnyíti. Termőhelye : Veszprém, VI. profil c rétege. IV. ÚJ KAGYLÓK A FÖDOLOMITBÓL. Számos kagyló, a melyeket részben magam gyűjtöttem a Bakony fődolomitjában, — támogatva az Alpesek analogus leleteitől, — ezen kevéssé méltatott formácziótag faunájára és osztályozására némi fényt vet. GERVILLEIA. Gervilleia nov. sp. AFF. G. praecursor QUENSTEDT: Jura 29. old., 1. tábla, 8—13. ábrák. Iában fajra, Egy fődolomitból való gervilleia kőbele a domború balteknő alakjában, áltaa rhaetiai homokrétegekből kikerült Gervilleia praecursor Qu. emlékeztet a melyből 60.ábra. Gervilleiac. sp. aff. praecursor QUENST. Esztergárvölgy fődolomitjából. 61. ábra. Gerviileia praecursor Qu. rhaetiai homokkőből, Nürtingen, Württemberg. — Breslaui múzeumban. néhány eredeti darab nálam van, a miket még OPPEL küldött elődömnek: ROEMER NÁNDORnak. A domborodás a magyar fajon talán valamivel erősebb, a fül azonban hasonlóan van elhatárolva. A fiatalabb fajtól világosan különbözik a pántárkok számában, a melyekből a magyar fajon 7 van a szárnyon és 5 szűkközű árok a búb alatt, a sváb fajon ellenben összevéve 4 ligamentum-árok van. Termőhelye: Esztergárvölgy alsó fődolomitja Veszprém mellett, a honnét kikerült példány a budapesti m kir. Földtani Intézetben van. A Gervilleia fejlődésének ismeretére a felsőtriaszbeli alakok különös jelentőségűek. Korábbi alkalommal 1 rámutattam arra, hogy a középtriaszban a gervillciák geologiailag két fontos csoportra különülnek, ú. m. A) Odontoperna FRECH, alnemre, melynek típusa az Od. Bonéi HAU . Oldali fogai és mellső izombenyomata hiányoznak. Zárófogai -=-, gyöngén fejlettek. Vastag héja rombusos. Ide tartozik a Gervilleia (Odontoperna) obliquior BITTN. (Bakonyi triasz-lamellibranchiaták, V. tábla, 7., 8. ábra). Mindkét példány, az is, a melyet én vizsgáltam, nagyon rosszul maradt meg, s különösen a fogszerkezetből semmit sem láthatni. BITTNER azon állítása, hogy az Odontoperna alnem fölállítása «fölösleges» 1 Centralblatt für Mineralogie, Geologie etc. 1902, 613. old.
