A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 2. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1912)

Frech Frigyes: Új kagylók és brachiopodák a bakonyi triászból

42 IJj kagylók és bracliiopodák a. bakonyi triászból. 42 (id. m 28. oldalán), valószínűleg abból ered, hogy a BITTNER-féle anyag kedvezőtlen megmaradásban volt. Ugyancsak az ő kifogásolt megjegyzése a gervilleiák «vékonyhéjúságáról» a közép-, illetőleg felső-triaszbeli gervilleiák-ra vonatkozik, mert a devonbeli aviculidák-ról szóló munkám illető oldalain (214., 215. old.) kizárólag csak ezekről volt szó. Ezzel ellentétben van az Odontoperna vastaghéjúsága, a melyhez az alsó fődolomitból az Odontoperna exilis is tartozik. B) Hoernesia LAUBE alnemre. Zárófogai alatt haránt választófal van. A pántárkok száma ingadozik, egy vagy több. Héja csavarodott, igen egyenlőtlen teknőjű. a 62. ábra. Gervitleia inflata SCHAFH. 1:1. Rhaetiai márgából. Kothalp a Wendelsteinen. Müncheni múzeumban. a, b. Meglett példány, két oldalról tekintve, c. a bal teknő zárja. Ide tartoznak a Hoern. socialis és subglobosa a kagylómészben, a Hoern. Joannis Anstriae KLIPSTEIN (BITTNER szerint, id. m. 27. oldalán Vámoson is) és Hoern. bipartita a raibli rétegekben C) Gervilleia s. str., a mely alnem a triaszbeli részben közömbös, vékonyhéjú kicsiny alakok után, a júrában és a krétában nagy, vastaghéjú kagylókat ölel föl; az utóbbi formácziókra két csoportot állítottam föl: a) ~—| erős zárófogak, -=--—2- erős oldalfogak; a mellső izom visszafejlődött. b) igen számos foga van, világos tagozódás nélkül, a záróperem egész hosszát kisérve, mellső izma is van. A felsőtriaszbeli, különösen a rhaetiai alakok helyzete bizonytalan, mint-