A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 2. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1912)

Frech Frigyes: Új kagylók és brachiopodák a bakonyi triászból

40 IJj kagylók és bracliiopodák a. bakonyi triászból. 40 a fi> 55. ábra. Wdldheimia (Autacoíhyris) prae­pulchella FRF.CH. 3:1. Héjas példány. Pribékkert, Veszprémben, raibli rétegekből. 56. ábra. Waldheimia (Aulacothyri s) praepulchella FRECH. 3:1. Kőmag. Veszprém, a raibli rétegek felső dolomit­jából. Bár ez az új faj Veszprémből is csak két példányban ismeretes, a jól meg­maradt alakok összefüggése a fiatalabb alpesi fajjal kétségtelen. Termőhelye: a Sintérdomb dolomitja és a veszprémi Pribék-kert. Waldheimia (Cruratula) vespremica n„ sp. — Waldheimia (Cruratula) aff. Damesi BITTN.: Bakonyi brachiopodák, 1. tábla, 1. ábra, 11. old. A szóbanforgó példány jobban maradt meg, mint a BITTNER idézett ábráján bemutatott darab és ezzel tökéletesen megegyezik. Közeli a rokonsága a Cruratula Beyrichi és Damesi (BITTNER: Brachiop. d. alp. Trias, 6. tábla, 5. ábra) közbülső alak­jával. Azonban a Magyarország raibli rétegeiből származó mindkét darab sokkal keskenyebb és nyúlánkabb, mint a hallstätti mész baltaszerüen körvonalozott nagy waldheimiái. A hosszú, kevésbbé behajló búb és a homályos szinusz ellenben az idézett köz­bülső alakra emlékeztet. BITTNER SÁNDOR az ő izolált, jeruzsálemhegyi példányára nem akart nevet alapítani, minthogy azonban az előbbivel egy második darab is megegyezik, és mivel ez más helyről származik (Vámos, X. profil, g réteg), azért a Cruratula Beyrichi és Damesi közép­triaszbeli törzsalak állandósítását ajánlatosnak tartom. A közeli rokon Ter. Laczkói BITTN. (id. h. I. tábla, 43. ábra) fajtól, a kicsiny előttem levő példány, nagy teknője sokkal laposabb domborulatával és sima, növe­dékvonalakkal alig megszakított felületével különbözik. Kissé tágabb felfogással a három unikumot, t. i. a szóbanforgó darabot, továbbá a BITTNER I. tábla 1. ábráján és I. tábla 43. ábráján levő alakokat egyesíthetnők. Szigorúbb elkülönítéssel pél­dányunk, a mely Vámos, X. profil g rétegéből származik, közelebb áll a jeruzsálemhegyi Cruratula aff. Damesi (1. ábra) alakjához. ábra. Waldheimia (Cruratula) vespremica FRECH. 4:1. Vámos, X. profil, g réteg. 58. ábra. WaldheimiaEudora BITTN. var. angustissima FRECH. Veszprém, raibli rétegek­ből, VI. prof. c rétege. 3:1. Waldheimia Eudora BITTN. var. nov. angustissima. Cf. BITTNER : Triasz-brachiopodák 4. tábla, 18—23. ábrák. Daczára azon tág körnek, a melyet a raibli Waldheimia Eudora változataival felölel, az ábrák között egy példányt sem talá­lunk, a mely a lerajzolt unikumhoz hasonlítana. Valamennyi raibli darab a homlok 59. ábra. Waldheimia Eudora LBE. Stuores, a cassiani rétegek­ből. 2:1. Breslaui múzeum.

Next

/
Thumbnails
Contents