A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 2. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1912)
Frech Frigyes: Új kagylók és brachiopodák a bakonyi triászból
29 Dimyodon cf. intusornatus BITTN. BITTNER: Bakonyi triasz-lamellibranchiaták, 6. tábla, 27—28. ábrák. A két homorú teknőhöz — BITTNER eredeti példányaihoz —, a melyek előttem vannak, úgy látszik, hogy egy dimyodon két domború teknője tartozik, a melyek díszítése lényegében megegyezik, azonban sokkal finomabb. A domború teknők négyszerte kisebb volta megmagyarázhatná ezt a különbséget. Termőhelye: Vámosi Temető-dülő raibli szintje, a honnét két példány a budapesti m. kir. Földtani Intézetben van. Cardita Pichleri BITTN. BITTNER: Bakonyi triasz-lamellibranchiaták, 7. tábla, 7. ábra, 13. old. A kicsiny, külsőleg igen jól megmaradott cardita a BITTNER leírta 1 seelandalpi Cardita Pichleri fajjal részben megegyezik. A különbség a varietással jelzett példányon — eltekintve a domborúbb héjalaktól — a bordák valamivel nagyobb , számában gyökerezik. b a ° J Termőhelyei: Vámos mellett X. profil e rétege, valamint Veszprém mellett a X. profil c rétege, a hol a raibli márgában nem éppen ritka. E helyekről 10 újonnan gyűjtött példány 44. ábra. Cardita Pichleri BITTN. a típus, b varietas. 4:1. van a budapesti m. kir. EöldVámos X. profil e rétegéből, raibli szint. tani Intézetben. Továbbá megtaláljuk ezt a fajt Korfun is. Megjegyzés: Ámbár BITTNER SÁNDOR fajmeghatározásának pontosságához szó sem férhet, mégis az újonnan talált példányban a Cardita Pichlcri-t csak akkor ismerhettem föl, miután az eredeti példányt nekem megküldötték. — BITTNER 7-ik táblájának 7. ábrája oly pontatlanul van megrajzolva — különösen a bordák száma ezen a rajzon oly kevés —, hogy ennek az alapján az alakot meghatározni lehetetlen. Nucula expansa WISSM. ? — BITTNER: Lamellibranchiaten von St.-Cassian, 17. ábra, különösen a 26. ábra ( LAUBE eredetije). — BITTNER: Bakonyi triasz-lamellibranchiaták, 18. old. BITTNER néhány veszprémi és balatonfüredi előfordulást összehasonlít a cassiani fajjal, a nélkül azonban, hogy direkt azonosítást végezne. Az előttem levő példány a Sirenitesjjibbetulinus és Pccten filosus márgáiból került elő, abból a mély útból, a mely Arácsról a Sándorhegyre vezet, azaz a sándorhegyi mész feküjéből. A szóbanforgó példány épp oly puffadt, mint LAUBE idézett eredeti példánya, de kissé megsérült, úgy hogy teljesen biztosan meghatározni nem lehet. Azonban a magam gyűjtötte cassiani alakokkal való hasonlósága mindenesetre kifejezett. 43. ábra. Dimyodon cf. intusornatus BITTN. 6: 1. Vámos melletti Temető-dülő raibli rétegei. 1 BITTNER: Lamellibranchiaten Sct.-Cassians, 4. tábla, 17. ábra. V. ö. a 24. táblát.
