A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 1. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1912)
Vinassa de Regny P.: Bakonyi triaszspongiák
77 Bakonyi triasz-sp ongiá k. 18. Oligocoelia Zitteli n. sp. Az I. tábla 1—3. ábrái. A szivacs kicsiny, fordított kúpforma, gyengén hajlott, alul erősen megkeskenyedő. Vékony, lyikacsos fedőréteg vonja be a szivacstestet, ez a réteg az alaptól kezdve fokonkint mindinkább vékonyodik. A néhány sekély betüremlés, a mely a felületen látszik, nem felel meg a belső rekesztékeknek, a melyek számosabbak és szabálytalanabbak. A tető közepén nagy nyilás van, ez a központi üreg, a mely gyengén hajlott, s felül igen kitágul és alul kihegyesedik. A kamrák a központi cső körül helyezkednek és igen szabálytalan alakúak és nagyságúak. A rekesztékfedő erősen boltozatos, mindkét oldal felé hajlik és mind a külső falat, mind a központi csövet részben alkotja. A központi csövet most nem két rekesztékfedő képezi felső és alsó felével, hanem csak a felső fedő; központi csövénél fogva az Oligocoelia tehát a Sebargasia, Aviblysiphonella, Thalamopora és Colospongia nemekhez áll közel. Az összes kamrákat finom csatornák kötik össze, ilyen csatornákat a külső falon is találhatunk, valamint a központi cső felé is. A rekesztékek világosan el vannak különülve egymástól, az elválasztó vonalak világosan látszanak a csíszolaton, az 1. tábla la, lb. ábráján. Az összekötő csatornák itt-ott hullámosan hajlottak és szélesek, miként ezt az I. tábla la. ábráján a cT jelű kamrán láthatjuk. A kamrák nagyon szabálytalan formájúak; majd kicsiny rések gyanánt látszanak, mint az la. ábrán az f' és h' kamrák, majd meg feltűnő nagyokká lesznek, a mint ezt az lb. ábra d' kamrája bizonyítja. A központi cső körül nem mindig egyetlen kamra található; lecsiszolt példányon az alap felé új kamrát láthatunk, például az I. tábla lb. ábráján a g' és e jelzésű kamrák között, úgy, hogy a metszetben három sejt lép elő. Ennek a kamrának a fala világosan látszik a központi cső vége felé, a középen, miként ezt az la. ábra is előtünteti. Más, szabálytalanul helyezkedett kamrákat az lb. ábrán a IT és g kamrák között láthatunk, melyek falai mindig a központi csőben vannak, miként az la. ábrán látható. Miként S TEINMANN az Ambly sip hone llá-x\, úgy itt is találhatunk tökéletlenül kiképződött kamrákat, milyenek az lb. ábrán az e' és /' között levő kicsiny kamrák. Csaknem azt lehetne hinnünk, hogy a kamrák csiga menetben csavarodnak a központi cső körül. Ez azonban nincs így. A 6. szövegbeli ábra mutatja, hogy a szabálytalan segmentumfedők miként húzódnak a burokrétegtől megszabadított felületen. Látszik, hogy két rekesztékfedő még érintkezhetik is, és itt természetesen a kamrát csak vékony hasadék jelzi. Unikum. Termőhelye : Veszprém, Jeruzsálemhegy. 6. ábra. Az Oligocoelia Zitteli n. sp. metszeteinek és lecsiszolt felületének vázlata. A Balaton tudom, tanulmányozásának eredményei. I k 1. V. 2