A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 1. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1912)
Vinassa de Regny P.: Bakonyi triaszspongiák
16 keletkezik. A harántrostok mindkét oldal a központi térben folytatódnak, itt azonban már szabálytalanabbak, hullámosan hajlottak, a rekesztékfedó'kkel többé-kevésbbé egyközösek, és kicsiny, függőleges, szabálytalan rostok keresztezik őket. Ilyen jellegző szerkezet látszik hosszmetszetben az 5. szövegbeli ábrán, a központi rész szabályszerű koczkás kötéssel; míg oldalt a harántos rostok a túlnyomóak, és szabálytalan, meghosszabbodott kamrák keletkeznek. Vékony csiszolatban nagy rostú, tömött szövet látszik, a mely, világosan láthatólag, elüt a környező kőzetanyagtól. Ez az új faj a Cryptocoelia Zitteli fajhoz közel áll belső hálóskötése révén, tüstént megkülönböztethetjük azonban attól tökéletlen és szabálytalan rekesztékfedőinél, valamint központi terénél fogva. Termőhelye: Veszprém, Jeruzsálemhegy. — Unikum. XII. Genus et 17 species itov. Az I. tábla 4—5. ábrái. Ezt az egyetlen példányt nem merem új néven nevezni; de az eddig ismert nemek egyikébe sem oszthatom be. A kicsiny, hengeres szivacs külsején néhány betüremlést mutat, amik a belső rekesztékeknek felelnek meg. Felülete finoman lyikacsos, a kicsiny és egyforma porusok csak ott hiányoznak, a hol a szivacstestct vastag fedőréteg övezi. Egyik hosszanti metszet hat belső kamrát mutat, a melyek azonban csak négy szintre osztvák. A középen egy központi csatorna található, a mely kezdetén nagy, szabálytalan és hajlott, majd szétválik, úgy, hogy két egyközös csatorna halad majdnem az alapig, itt azután kis csatornácskák nyalábjába mennek át. Két harántos csatorna, két híd összekötődnek párhuzamos csövekként és ezek az összekötő csatornák pontosan megfelelnek a szegmentumfedőknek. A fedők oldalt boltozottak, a középen kissé behajlottak, úgy, hogy két karélyvonal gyanánt látszanak. A rekesztékek belsejében számos, nagy hullámosan hajlott, meglehetősen szabályos, legyezőszerűen elhelyezett csatorna található. A rekesztékfedőt kicsiny csatornák hatják át, a külső oldalt épp úgy; úgy, hogy a rekesztékek úgy egymással, mint a központi csövekkel és a külvilággal egyaránt közlekednek. Nagyobb, szabálytalan, a rekesztékfedőkkel párhuzamos csatornáik is vannak. A rekesztékfedő aláfelé hajlik és részben a központi csövet is képezi Rostjaik igen finomak. Ez az alak rendkívül érdekes, és őszintén sajnálom, hogy ezt a kicsiny, tökéletlen példányt lehetetlen volt behatóbban megvizsgálnom. Termőhelye : Veszprém, Jeruzsálemhegy. xiii. NEM : Oligocoelia nov. gen. Ez az új nem rokon a Barroisiá-\al, ettől abban különbözik, hogy kamrái szabálytalanok és nagyok. Központi csöve is más eredetű, és ezért inkább STEINMANN Amblysiphonella és Sebargasia-nemeivel hasonlítható össze. 5. ábra. Lóczia cryptococlioides n. sp. rostjai vázlatosan.
