A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 1. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1912)
Vinassa de Regny P.: Bakonyi triaszspongiák
6 Bakonyi triasz-sp ongiá k. A Cserhát brachiopodás konglomerátjából származik az egyetlen kicsiny, csak 8 mm. magas darab, meglehetősen jól megmaradt állapotban. A szivacs kúpforma, alul valamennyire kihegyesedik, teteje majdnem egészen lapos, nagyon csekély mértékben domborodik, és kerek, kevéssé mélyedő toroknyilása (osculuma) van a középpontban. Gyomorürege (paragasterje) csöves és meglehetős mélyre nyomul be Tömött fedőrétege ránczos; párhuzamos és sekély befűződésekkel van ellátva. A cassiáni fajtól abban különbözik, hogy ennek a bakonyi példánynak laposabb a teteje és fedőrétegének több befűződése van. Termőhelye : Veszprém, a Cserhát brachiopodás konglomerátja. TI NEM: Oculospongia FROMENTEL. 1859. 2. Oculospongia ? sp. ind Az I. tábla 11a—b. ábrái. Egyetlen példány, talán fiatalkori alak, valószínűleg a szivacsokhoz tartozik, de olyan hiányos állapotban van, hogy erről a fajt biztosan meg nem határozhattam. A szivacs egyszerű, alsó része azonban letöredezett, úgy, hogy nem látszik világosan, hogy ez egyes szivacs-e, vagy pedig több egyén élt a közös alapon. Alakja fordított kúpforma, gyengén hajlott; kívül a dermalis réteg teljesen hiányzik; felülete lyukacsos és néhány hosszanti barázdát mutat. Teteje majdnem egészen lapos, csak kevéssé boltozott, rajta számos kicsiny, kerek, egymástól távol fekvő csatornanyilás (ostium) van, amelyek ama függőleges, csőszerű csatornákhoz tartoznak, amik az egész szivacsot áthatják. Az Oculospongia-nemet a triaszban eddigelé nem ismertük. A bakonyi példány valamennyire hasonlít egyes Sestrostomellák-hoz, azonban egyetlen triaszkorú Sestrostomella sem azonosítható példányunkkal. Az egyetlen bakonyi példány külsejére hasonlít a Cribroscyphia tiiasica juv. EAUBE 1 sct.-cassiáni formához, azonban ettől több lényeges tulajdonsága rögtön elkülöníti. Termőhelye : Veszprém, Jeruzsálemhegy. — Unikum. in. NEM: Peronidella ZITTEL, 1879 emend. Ezen nem igen gyakori a devontól a krétáig; ZITTEL 2 a triászból három faját közli. A veszprémi anyagban én szintén három formát találtam, ezek közül azonban csak egy volt meghatározható. 3. Peronidella sp. ind. Az I. tábla 12a—b. ábrái. Az egyetlen példány kedvezőtlen megtartása miatt, ennek csak nemét határozhattam meg. A szivacs egyszerű, hengeres, kissé összenyomott, meglehetős kicsiny, nem igen magas, azonban igen széles. Falai vastagok, gyomorürege (paragaster) 1 LAUBE : Fauna v. Sct.-Cassian I., 240. oldal, II. tábla, 4b. ábra. 2 ZITTEL: Studien, III., 32. (122.) oldal.
