A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 1. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1912)
Vinassa de Regny P.: Bakonyi triaszspongiák
5 Bakonyi triasz-sp ongiá k. 1889. WÖHRMANN S.: Die Fauna der sogenannten Cardita- und Raibier Schichten in den Nordtiroler und bayerischen Alpen; Jahrb. d. k. k. Geol. Reichsanst, XXXIX. köt., 188—189. old., 5. tábla. 1897. ZEISE O.: Die Spongien der Stramberger Schichten; Palaeontographica, II. Suppl, VIII. rész, 289—342. old., 19—21. tábla. 1878. v. ZiTTEL K. A.: Studien über fossile Spongien. III. Monactinellidae, Tetractinellidae und Calcispongiae; Abhandl. math.-phys. Classe k. Bayer. Akad. d. Wiss München, XIII. köt., 2. rész, 91 — 138. old., XI—XII. táblák. 1878. ZiTTEL K. A.: Handbuch der Palaeontologie. I. köt. München— Leipzig, 1878. 1879. Z ITTEL K. A.: Beiträge zur Systematik der fossilen Spongien. III —V; Neues Jahrb. für Min., Geol., Pal, 1879. 1. köt., 1 — 40. old., 1 2. tábla. 1895. ZITTEL K. A.: Giundzüge der Palaeontologie, München und Leipzig. 1895. A FAJOK LEÍRÁSA. A bakonyi anyag, sajnos, többnyire rossz megtartású állapotban van; néhány példánya még rosszabbul maradt meg, mint a sct.-cassiáni rétegek spongiái. Ezért lehetetlen volt, hogy a bakonyi szivacsok vázának finomabb szerkezetét is vizsgálhassam. Még a legiobban megmaradt darabok sem mutatták sohasem, sem ráeső, sem áteső fényben, a tűk nyomát. A legtöbb esetben csak a rostok formáit ismerhettem fel teljesen. Néhány példány csak töredékekben volt meg; és a legtöbb faj csak egyetlenegy példányban. Csupán három faj van, a mely igen gyakori. Valamennyi szivacs elmeszesedett. Vázuk majd mindig kristályos, fehéres; míg azokét tartalmazó márgás kőzet sötétes-sárgás szinű. Ennek ellenkezőjét csak egy esetben észleltem. Osztályozásom pontosan megfelel ZITTEL osztályozásának. Mivel DUNIKOWSKY nézetét «hogy a Pliaretrones csak alcsaládja volna a Sycones-családnak» lehetetlenség föltartani, azért ZITTEL osztályozása a leghelyesebb. R AUFE is elfogadta ezt, s csak keveset változtatott ezen A bakonyi meszes szivacsok (Calcispongiae) tehát mindkét családban csoportosulnak : úgy a Pharetronidák, mint a Syconidák családjában. OSZTÁLY: CALCAREA GRAY, IS67. REND: DIALYTINA RAUFF, 1893. CSALÁD : PHARETRONIDAE ZITTEL, 1879. I. NEM: Himatella ZITTEL, 1878. 1. Himatella milleporata M ÜNSTER sp. Az I. tábla 13a—b ábrái. 1841. Tragos milleporatnm M ÜNSTER , Beiträge, IV, 29. old., I. tábla, 17. ábra. 1849. Lymnorea milleporata D'ORBIGNY, Prodrome, I., 208. old. 1865. Lymnoretheles milleporata L AUBE , Fauna v. Sct.-Cassian I., 234. old , I. táb., 7. áb. 1878. Himatella milleporata Z ITTEL , Studien, 111., 30. old.
