A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 1. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1912)

Bather F. A.: A Bakony triászkorú tüskésbőrűi

214 A Bakony triászkorú tüskéshó'riíi. tufákból származó Cidaris Hausmanni-t minden további jelző nélkül felsorolni. Ezek a tüskék a cassiáni faj állandó mutációjára utalnak. E mutációnak példányai a Bakonyból még nem ismeretesek, kicsiny termetük következtében azonban könnyen elkerülhették a figyelmet. A faj rokonsága. — Jelenlegi ismereteink szerint a C. Hausmanni az összes triászkorú Echinoida-tüskék egyik legönállóbb alakja; kicsiny termete, a dorsoventrális lapítottság teljes hiánya, s alapjának sajátságos vonásai azonban mégis kétessé teszik, vájjon csakugyan normális kerületi tüskével van-e dolgunk. Azonban a pánczél bármelyik régiójából származtak légyen is ezek a tüskék, képtelenek vagyunk azokat bármiféle más ismert alakokkal kapcsolatba hozni, melyek a többi régiókból származhattak volna. Bizonyos tekintetben emlékeztetik az embert a C. dorsata kisebb példányaira, melyekkel QUENSTEDT tényleg össze is zavarta őket. Hasonlóképpen összetéveszthetők a C. alata kicsiny tüskéivel is. Ezek a hasonlóságok valamiféle tényleges rokonságon is alapulhatnak Cidaris cf. dorsata et Hausmanni. (XII. tábla, 372—374. ábra.) A bakonyi anyag. — A Cserhát cassiáni rétegei 6 igen kicsiny tüskét szolgáltattak (<a—f), melyek bár általánosságban hasonlók a C. dorsata-hoz, nagyságra nézve annyira eltérnek a normális alakoktól, hogy külön elbánást igényelnek. Egy hasonló tüskénk (g) van a veszprémi Giricses domb mélyebb réteges mészkövéből is. A példányok leírása. —-.Az alább következő táblázat a főbb méreteket tartalmazza milliméterekben. a b Hosszúság 3'8 3'8 Legnagyobb átmérők . . jj ^ ^ 1 ' Átmérő a gyűrűnél . . 07 0'9 A c teste összezúzódott, minek folytán az átmérői között túlzott különbség mutatkozik. Az f-nek letörött az alapja. A g alapjának legnagyobb része letörött, úgy hogy a hossza talán nem haladta meg a 4'6 mm-t. A hol két átmérő szerepel, ott az első mindig abban a sagittális síkban méretett, melyet az alap ferdesége jelez. Ez nem mindig nagyon világos, egészben véve azonban, úgy látszik, a sagittális és haránt átmérők között csekély a különbség, és egyik sincsen határozott fölényben a másik felett. A tüskék teste kissé körtealakú, vagy duzzadt buzogányalakú. Kicsiny, homályosan előtűnő, szorosan elhelyezkedő, rendetlenül elszórt, vagy hosszanti sorokba rendezkedő bibircsek díszítik. A bibircsekből minden irányban 3—4'5 esik egy-egy milliméterre. A hosszanti sorok között nincsenek világos árkok, s a bibircsek nem ülnek bordákon. Alapjuk mindig ferde, a ferdeség foka azonban változó, soha sem nagyon szembetűnő és iránya nem látszik kapcsolatban lenni a test alakjával. Világos nyakuk nincsen ; a gyűrű legömbölyödött és sima ; vápájának pereme sima, kiugró gyűrű. c d e / g 4-5 4"6 4-6 3-6 4-0 1-3 1-7 2-0 1-8 24 2-3 1-8 1-9 l'l 1-0 1-0 — —