A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 1. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1912)
Vadász M. Elemér: Bakonyi triászforaminiferák
ÖSSZEFOGLALÁS. Ha visszatekintünk a Balatonfelvidék különböző triászrétegeiből kikerült foraminifera-faunára, azt találjuk, hogy az BRADY rendszerének hat családjába tartozó 25 nembe sorolt 65 fajt számlál. A fauna jellegét a lagenidae családba tartozó alakok gyakorisága adja meg, amennyiben számuk az összes alakoknak 57%" aValamenyi szintben megtalálhatók s mindenütt egyedszámban is leggyakoribbak; egyes szinteknek egész faunulája belőlük telik ki A lagenidae család alakjainak szerepe a fauna mezozoos jellegét adja meg. A lagenákon, nodosariákon és cristellariákon kívül ki kell emelnünk a frondicularia nemet, ezt a — lehet mondani — jellegzetesen jura, sőt liász nemet, mely külünösen a csopaki estheriás márgában a leggyakoribb typusokat adja. A bakonyi triászforaminiferáknak a liászbeliekkel való kapcsolatát ez a nem adja meg. A lagenidae család után a rotalidae családot kell említenünk, mely faunánkban az összes fajok 18°/ 0-áva.l vesz részt s ezzel mindjárt az előbbi után következik. Ennek a kétségtelenül harmadidőszaki jellegű családnak szerepét azonban erősen leszállítja az a körülmény, hogy egyetlen faj kivételével csak egy szintre a Protrachyceras Reitzi jellemezte rétegekre szorítkozik, tehát nem olyan általános elterjedésű, mint az előbbi családbeli alakok. Míg a lagenidae család legközönségesebb alakokat szolgáltatta, addig a rotalidae a fauna ritkább, újabb és becsesebb typusait adja. Első helyen említendő a cymbalopora-nem, mely a bakonyi triászból kikerült új képviselőjével egyszersmind elterjedésében is új adatokat nyert. Érdekes, hogy ez a nem a Protrachyceras Reitzi szint egyik leggyakoribb typusát adta, holott az élő fajok nem éppen gyakoriak Nem ritkák azonban az említett szintben a rotalidae család többi nemeinek typusai sem, így a truncatulinák, pulvinulinák s az eddig csak harmadidőszaki rétegekből kikerült heterolepa sem. Mindezek a harmadidőszaki rétegek foraminiferáival hozzák faunánkat kapcsolatba. Ugyanez áll a nummulinidae család képviselőire is. Ezek ezúttal először vannak triászidőszaki képződményekből ismertetve, de a nummulinidae család triászidőszaki rétegekben való előfordulását CANAVARI már régebben közölte 1 nummulites és orbitoides typusú alakok alapján, azonban közelebbi meghatározások nélkülÁltalában ritkák, többnyire csak egy-két példányban kerültek ki, kivéve a polystomellákat, melyekből elég sok van. 1 Di alcuni tipi di foraminifere appartenente alla famiglia delle nummulinidae raccolti nel Trias delle Alpi Apuane ; Proc. Verb. Atti d. Soc. Tose. sc. nat. Vol. V. 1885—87. 41*
