A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 1. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1912)
Bather F. A.: A Bakony triászkorú tüskésbőrűi
A tüskék. Cidaris alata. 183 A XI. szakaszból származó két tüske közül az itt számításba jövő a jelű (278. és 279. ábra.) egyaránt megközelíti a C. semicostata néven ismeretes infra ambitális alakot, s valamely kicsi C. dorsata-t. A másik innen való tüske (b) distális irányban kiszélesedik s adapicális felszínén erős díszítést visel (280. ábra); valószínűleg a mutáció poculiformis-hoz tartozik. C. alata poculiformis mut. nov. (XI. tábla, 280—309, ábra és XIV tábla, 441. ábra). 1857. ? Cidaris alata AG., V. HAUER F.: Sitz.-Ber. Akad. Wiss. Wien, XXIV, 565. 1. Diagnosis. — C. alata, melynél a kerületi tüskék mikrostructurája a normálissal összehasonlítva rendesen durvább, a belső réteg sugaras septumai beleolvadnak az axiális complexusba; oldal gerinczei (lateral keels) fürészesebbek, apicális bibircsei szembetűnőbbek; adapicális tüskéin az üreges alakok (hollowed forms) felé vezető differenciálódás előre haladottabb. A leírt anyag. — Harminczhárom tüske a Jeruzsálemhegy raibli-rétegeiből, melyek közül az a-j-ve 1 jelölt 9 példányt választottam ki ábrázolásra; ezek többnyire jellemzők, de egy-kettő közülük a C. dorsatá-hoz közeledik. Kilencz igen különböző alakú tüske vagy tüsketöredék a Veszprém-Jutási vasút I. bevágásának raibli-rétegeiből; ezek közül négynek a jele a-d. Talán ide tartozik a XI. szakaszból származó b példány is. Holotipus gyanánt a jeruzsálemhegyi f példányt választottam, mely a XI. táb., 301, 302. ábráin látható. A példányok leírása. — Néhány apró jeruzsálemhegyi példány, mely a közönségesen C. semicostata-nak (1. fennebb) nevezett típushoz tartozik, úgy látszik, infraambitális tüskéket képvisel. Ezek közül az a és b-ve 1 jelölt kettő a 281—286. ábrákon látható. Az ambitálisoknak vagy kerületieknek tekinthető tüskék még mindig igen hasonlók a C. alata subalatá-hoz, bár némelyikük az adapicális lapján erősebben bibircses. Két jeruzsálemhegyi példányról, a c és d-vel jelöltekről ábrák is készültek. Az előbbi (287—289. ábra) kissé mállott, az utóbbin jól láthatók a durva adapicális bibircsek, melyek ferde sorokban hajlandók elrendezkedni. A következő méretek milliméterekben értendők. c d Hosszúság 22 "2 24"8 Legnagyobb haránt átmérő 7'4 8*4 Legnagyobb dorso-ventrális átmérő ... 4 8 6"2 Haránt átmérő a gyűrűnél l-8 2'3 Dorso-ventrális átmérő a gyűrűnél .... 1'5 2 0 A nyak magassága 0'9 1'4 A 2 mm hosszúságra eső bibircsek száma az adapicális lapon 3—4 2 Van ezeken kívül még vagy egy tuczat ilyenféle alakú jeruzsálemhegyi tüskénk, melyek közül számos példány még inkább eltér a C. alata subalata megfelelő tüskéitől. Az adorális lap bibircsei hosszanti sorokba hajlandók igazodni, melyek a distális végen határozott bordákat alkothatnak. Az adapicális lap bibircsei gyakran
