A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 1. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1912)

Vadász M. Elemér: Bakonyi triászforaminiferák

Bakonyi triásztöraminiférák 31 A felsőörsi Protrachyceras Reitzi szintben gyakori. MARIANI az olaszországi raibli és wengeni rétegekből említi, de már a carbonból is ismerjük; minden szintben közönséges. 56. Truncatulina Ungeriana ORR. sp. II. tábla, 6. ábra. 1896. Truncatulina Ungeriana (ORB.) JONES: Cragforaminifera. P. III. p. 312. Pl. II. Fig. 11. 12. Hosszúsága: 0'42 mm. Vastagsága: 0"22 mm. A faj típusával azonos példányok a neokomtól kezdve közönségesek. A felső­örsi Protrachyceras Reitzi szintből került ki néhány példány. 57. Heterolepa Dutemplei ORB . sp. II. tábla, 7. ábra. 1846 Rotaliua Dutemplei ORBIGNY: Foram. foss. de Vienne. p. 157. PL. VIII. Fig. 19-21. 1875. 7>uncatulina Dutemplei ORB. — HANTKEN : Clavulina Szabói rét. p. 61. VIII. tábla, 5 ábra. 1884. » » » BRADY : Challengcrreport p. 665. PL. XCV. Fig. 5. 1884. Heterolepa simplex FRANZENAV : Heterolepa, új nem a foram. rendj. p. 215. V. tábla, 1. ábra. 1885. » Dutemplei ORB . sp. — FRANZENAU : Foram. héjjszerk. p. 93. Átmérő: 0 7 mm. Vastagsága: 0'38 mm. Ez a faj a különböző szerzők leírásai szerint alakban nagyon változó. A bakonyi példányok, melyek HANTKEN eredeti példányaival jól egyeznek, szintén változók­külalakban, domborúságukban, kamrák számában, a felső oldal kanyarulatainak többé-kevésbbé elmosódott voltában. A héjjszerkezet sajátságai alapján FRANZENAU ezt a típust külön nembe helyezte, egyszersmind több fajt is kikülönített, köztük a H. simplex-ei, melyet utóbb a H. Dutemplei ORB . sp -el egyesített. A nála megkülönböztetett többi alak is a H. Dutemplei ORB . sp. körébe tartozik. A bakonyi Protrachyceras Reitzi szintben Felsőörsön éppen olyan gyakori, mint az oligoczénben és a mioczénben. 58. Pulvinulina repanda F. & M. sp. II. tábla, 8. ábra. 1896. Pulvinulina repanda (F. & M.) JONES: Cragforaminifera P. III. p. 317. PL. II. Fig. 25—27. Hosszúsága: 0*78 mm. Szélessége: 059 mm. Vastagsága: 0*43 mm. A felső kréta óta közönséges faj a felsőörsi Protrachyceras Reitzi szintben sem ritka.

Next

/
Thumbnails
Contents