A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 1. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1912)
Vadász M. Elemér: Bakonyi triászforaminiferák
30 Bakonyi triász foramini fe rák. NOW felső krétaidőszaki. Ezenkívül EGGER a C. Poeyi ORB . sp.-t említi szintén krétaüledékekből. H. YABE szives szóbeli közlése szerint Japánban fiatal harmadidőszaki rétegekből került ki. 1 Ezenkívül még újabban a C. hungarica-va\ egyező vagy hozzá közelálló alak — FRANZENAU ÁGOSTON dr. úr szives közlése szerint — a magyarországi felsőmediterrán emeletből több pontról kikerült, de még ismertetve nincsen. 53. Cymbalopora obloitga n f. I. tábla, 33. ábra. Hosszúsága: 0'65 mm. Szélessége: 0"5 mm. Vastagsága: 0'39 mm. Az előbbi típussal kapcsolatban a felsőörsi Protrachyceras Reitzi szint anyagából még két más típusú példány is kikerült. A C. hungarica-wá\ kisebb, hosszúkás, szabálytalan, tojásdad körvonalú alak, mindkét oldalán domború, felső oldalán látható kamrázottság nélkül a C. hungarica-xa jellemző valamivel ritkább szemölcsökkel. Alsó oldalán átló irányában négy keresztben álló nagy kamra van; köldök nincsen. Likacsok csak a kamravarratok mentén vannak. Ez az alak a C. hungarica fiatal példányaira emlékeztet, de alakja és kamráinak elrendeződése eltér attól, úgy hogy önálló típus gyanánt vehető. Kétségtelen azonban, hogy a C. hungarica- val közelebbi vonatkozásban van, mint az élő fajok bármelyikével. 54. Discorbina orbicularis ORB . sp. II tábla, 4 ábra. 1896. Discorbina orbicularis (ORB.) JONES : Cragforaminifcra P. III. p. 295 Pl. VII. Fig. 31. Átmérő: 0'42 mm. Vastagság: 0'19 mm. A felső oldalon több kanyarulatban elhelyezett keskeny, hosszú kamrák, kissé kivájt alsó részén látható három kamra biztos jellegei ennek a fajnak A felsőörsi Protrachyceras Reitzi szintből egy példányban találtam. Eddig a neokomig ismertük. 55. Truncatulina lobatula WALK. & JAC. sp. II. tábla, 5. ábra. 1896. Truncalulina lobatula (WALK.) JONES: Cragforaminifera P. III. p. 310. PL. II. Fig. 4—10. PL. IV. Fig. 19. Hosszúsága: 0'6 mm. A bakonyi példányok, melyeket ehhez a fajhoz sorolok, meglehetősen egyező típusúak s spirálisan csatlakozó kamrákból felépített házaik a faj laposabb változataihoz tartoznak. 1 Az erről szóló dolgozat a Bull. Geol. Survey of Japan-ban jelent meg, ez azonban Budapesten nincs meg.
