A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 1. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1912)

Bather F. A.: A Bakony triászkorú tüskésbőrűi

A tüskék. Anaulocidaris. 153 c 16. szövegábra. \ P Hosszúsága 14*0 Legnagyobb szélessége 16*5 A legszélesebb rész távolsága a distális végtől ? Vastagsága ugyanazon a szinten . . 1'5 Legnagyobb vastagsága 2'4 Ennek távolsága a distális végtől . . ? Legkisebb szélessége a nyaknál mérve 2'8 Vastagsága ugyanott 2'0 Szélessége a gyűrűnél mérve . . . 3"1 Vastagsága a gyűrűnél mérve . . . 2"2 A gyűrű távolsága aha külső lapon . 1 '3 vápától \ ( a belső lapon . 1 '6 A nyak peremének í a külső lapon . ? távolsága a gyűrűtől ) f a belső lapon . ? 1 r j' 11-5? 10-4 10-2 15-0? 15 5 16-2 p 4-2 47 1-6 1*2 és L45 1'9 és 2"3 2'2 2*2 26 ? 8-2 8-4 2"8 2-8 2"7 1-5 1-7 — 3-0 3-0 — 1-8 1-7 — — 1-0 — 1-5 1-3 — ? Ebben a sorozatban nyomon követhető a hosszúság fokozatos csökkenése, mely a szélesség viszonylagos megnövekedésére vezet. A szélesség absolut növekedése nem oly szembetűnő. Ezzel kapcsolatban a legnagyobb szélesség absolute az alaphoz közelebb nyomul, de egyúttal közelebb esik a distális szegélyhez. A tüske fogantyúja nem alkot többé szelíd ívet a lapáttal, hanem a legnagyobb vastagság régiójában szög alatt hajlik hozzája, mely fokozatosan növekszik, csökkentvén ily módon a tüske hosszúságát. A lapát körvonala a némileg raquet-alakúból 1 fokozatosan durva hatszögbe megy át, mely szélesebb mint magas, distális szegélye és két distális oldala meglehetős egyenes, proximális szegélye ellenben, melyet a legnagyobb szélesség vonalával egybeesőnek veszünk, görbét ír le, mely domború a tüske alapja felé s beleolvad a hatszög proximális oldalába. A lapát fokozatosan vékonyodik a szabad kerülete felé, különösen a distális régióban ; a proximális szegélyek közelebb esvén a legnagyobb vastagság vonalához, nem oly élesek, mint a distálisak. A lapát külső vagy adapicális felszíne gyengén domborúan görbül. A lapát belső felülete némely példányon kissé homorú, a mi kitűnik, ha megvizsgáljuk a legnagyobb szélesség vonalában mért vastagsági adatokat. A homorúság mindössze körülbelül O'l vagy 0"2 mm (= az egész vastagság Vg-a), igen ritkán több, rendesen kevesebb. A szélesebb, hatszögesebb alakoknál a belső felszín homorúsága s a külső felszín domborúsága új vonásba megy át, nevezetesen a hatszög proximális szélei a külső felszín felé kissé rézsútosak, a mihez alkalmilag még hozzájárul az említett szélek igen gyenge meghajlása a belső felszínen. Mint azt majd a vakolóalakú tüskéken könnyebben megérthetjük, a külső szélek eme rézsútossága arra mutat, hogy az adapicális irányban szomszédos tüskék lapátjai distális szegélyeikkel ráborultak a rézsútos szegélyekre. 1 Tennisz-labdaütő.