A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 1. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1912)

Vadász M. Elemér: Bakonyi triászforaminiferák

Bakonyi tri ä sz for aminiférák. 29 Kerek vagy kerekített ötszöges, hatszöges körvonalú alak, alsó részén lapos vagy kissé homorú, felső oldala tompa kúpalakban kiemelkedő, domború. Felső részén a kamrázottság nem látszik, néha egyes példányokon az utolsó kanyarulat kamráinak halvány körvonalai láthatók A felső rész felülete sűrűn álló szemöl­csökkel födött, melyek egészen beborítják a felületet egyenletesen. Az alsó rész lapos vagy középütt gyengén kivájt. Köröskörül vannak elhe­lyezve az utolsó kanyarulat nagy kamrái, a körvonalaknak megfelelőeg ötös, hatos számban vagy az egész kerületet egyenlően kitöltve. Középen a belső kanyarulatok apró kamrái egészen kitöltik a teret s köldök nincsen. A kamravarratokban sorban álló likacsok vannak, míg a kamrák felületein szabálytalanul elhelyezetteket látunk. A kamrák négy csigavonalban felcsavart kanyarulatban sűrűen következnek egy­másra. Az itt említett típuson kívül több kisebb zömökebb példányunk van, melyek­nek felső oldala a típust jellemző szemölcsökkel födött, alsó részükön azonban három vagy négy többé-kevésbbé elmosódott kamra látható. Ezeket a példányokat, minhogy kanyarulatokban és kamraelrendeződésükben a típusra utalnak, fiatal egyedeknek tekintem. A nem eddig ismert kevés faja közül az itt említett típus a C. poeyi ORB. sp.-hez áll legközelebb, de ettől is annyira eltér, hogy könnyen megkülönböztet­hető tőle. A C. poeyi ORB . sp. kamrái a felső részén is láthatók, alakja dombo­rúbb, körvonalai kerekdedebbek, az alsó oldalon pedig a kamrák elrendeződése egészen más. A típushoz csatolok még egy változatot is, mely főleg négyzetes alakjában tér el attól. Ennek megfelelőleg a kamrák elrendeződése is a négyes számot követi. A fiatal példányok a típuséval egyezők. Ezt az alakot var. quadrata néven csatol­hatjuk a típushoz (II. tábla, 3. ábra). Úgy a típus, mint a változat a felsőörsi Protrachyceras Reitzi szint STÜRZEN­BAUM-gyűjtötte anyagában van, még pedig nem ritka. A cymbalopora nem fosszilis képviselőit eddig nem nagy számban ismerjük. A nem típusa a C. radiata HAGE­a b 20. ábra. Cymbalopora hungarica VAD. kamráinak elrendeződése. a) hosszanti metszet, b) harántmetszet.

Next

/
Thumbnails
Contents