A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 1. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1912)

Bather F. A.: A Bakony triászkorú tüskésbőrűi

134 A Bakony triászkorú tüskéshó'riíi. is világosabban kifejlődöttnek látszik; adapicális szélén borda, határolja, a külső pórusoktól pedig gyenge kiemelkedés választja el; adorális széle azonban bemélyedt s gyenge árok indul ki belőle, mely végig húzódik a varrat mentén. Egyebekben a pórusok és környezetük alakulata ugyanolyan, mint az a-nál, azzal a kivétellel, hogy az egyes ambulacrálisok szélén a kettős fésűzöttség (double scollop) nem látszik világosan. A példány rokonsága. — Ugyanazok a megjegyzések, melyeket az a-jelű ambulacrum tárgyalásánál tettünk, itt is megállhatnak. Mindazonáltal ez a példány szemölcseinek kifejlődését tekintve még valamivel távolabb esik a Triadocidaris-tói és inkább Diadematoida, mint amaz. A leírt anyag. — Ambulacrumtöredék a Jeruzsálemhegy raibli rétegeiből. A példány leírása. — Az egyik oldalon 7 többé-kevésbbé teljes ambulacrális lemezt, a másikon 8-at foglal magában. A perradiális mezőn nagy, kúpos, lyukas szemölcsök ülnek; nagyságuk változó, elrendeződésük meglehetős szabálytalan, három van az egyik oldalon és 3 váltakozó helyzetben a másikon. Mindenik szemölcs közelítőleg 2 ambulacrálisnak felel meg (218. ábra). Az e szemölcsök között, a médián vonal mentén fennmaradó teret, valamint a két egymásután következő szemölcs között alkalmilag mutatkozó hézagot is szemcsék töltik ki. Varratok az ambulacrum eme részletén nem láthatók. Mindenik ambulacrális két pórusa egy árokban fekszik, mely a perradiális szemölcsös mezőtől az ambulacrum külső széléig látszik húzódni. A pórusokat ennélfogva conjugátusoknak nevezhetjük. Harántirányban oválisaknak látszanak. Az árkok közelítőleg merőlegesek a perrádiusra. A pórusmező belső részén nincsen lejtő, a külső része azonban kissé lejtős. Az ambulacrum belső felszínén varratok nem láthatók. Medián helyzetű, lapos perradiális mezője van. A púrusmezőkön sekély harántárkok vannak, melyek a perradiális mezőtől a szegély felé húzódnak s a póruspároknak felelnek meg (219. ábra). A példány rokonsága. — Szemölcseit és póruspárjainak conjugatióját tekintve ez az ambulacrum a fejlődés létráján előbbre van, mint az a és ß, bár az igazi Diadematoida típust, melynél az ambulacrálisok hármas csoportokba egyesülnek, még nem érte el. Általános megjegyzések ezekre az ambulacrumokra. — Ezek a kövületek a Cidarida és a Diadematoida típus között közbülső helyet foglalván el, néhány kezdetleges Diadematida egyidejű létezését bizonyítják. Szemölcsök jelenléte folytán elütnek a Mesodiadema diagnosisától, a szemölcsök eloszlása pedig más, mint a Hemipedina-n vagy a Diademopsis-on. Az a különbség, mely e tekintetben ugyanazon ambulacrum különböző régióiban észlelhető, világos jele a tulajdonságok megváltozásának; az egyszemölcsű elsőrendű lemezek jelzik azt az Diadematoida ambulacrum, 7. (IX. tábla, 218., 219. ábra.) Az ambulacrum szélessége . A perradiális mező szélessége . . Egy nagy főszemölcs átmérője . Egy ambulacrális lemez magassága körülb. 4'6 mm. körülb. 1'7 mm. . . . 0'9 mm. . . . 0'47 mm.