A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 1. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1912)
Bather F. A.: A Bakony triászkorú tüskésbőrűi
Terminológia, Diademoida. 131 A fősorok és az adambulacrális szegély között kúpos és lyukas másodrendű szemölcsöből álló sor van, e szemölcsök közül kb. 5 megfelel a nagyobb elsőrendűek közül háromnak. Kicsinyek, s a peristomumtól távolodva nem nagyon növekednek meg A peristomum felé közeledve ez a sor elválik az adradiális szegélytől s a fősorhoz közeledik. Az adambulacrális határ mentén, úgy látszik, van még egy, valamivel még sűrűbben ülő, lyukas harmadrendű szemölcsökből álló sor. Mindeme szemölcsök között dudorok találhatók elhintve, ezeknek elrendeződését azonban az anyakőzet elhomályosítja. Az interradiális extrascrobiculáris teret kúpos és lyukas másod- és harmadrendű szemölcsök borítják, melyek közül az előbbiek talán a fősorral számra megegyező meridionális sorba rendeződhettek el. A dudorok elég világos, bár rendesen érintkező gyűrűket alkotnak e másodrendűek körül, melyeknek ilyenformán határozott scrobiculáik vannak. Ez az interradiális sor nem éri el a peristomumot, az elsőrendű sorok összefutása elválasztja attól. Mindezek a lemezek és lemeztöredékek szilárdan egyesültek, varratokat egyáltalán csak a pánczél belső oldalán lehet megkülönböztetni és még ott sem világosan (213. ábra). Az egész töredék domborúsága igen csekély, a mi arra mutat, hogy korongalakú pánczél alsó felszínéről való. Az adradiális szegély az adorális végén majdnem függőleges, az adapicális végén azonban kissé lefelé és befelé lejt. A fogacskák, melyek meglehetős szabálytalanok, jelzik, hogy körülbelül 5 ambulacrális lemez tartozott mindenik nagyobb interambulacrálishoz s gyengén áthúzódnak a belső él felé. A szegélylyel párhuzamosan nincsen borda (213. ábra). A peristomiális szegély hossza az interrádiustól az adradiális szegélyig 3'3 mm. Ily módon a peristomum egy oldalának hosszát 6'6 mm + az ambulacrum, mondjuk 1 mm, összesen 7'6 mm-re becsülhetjük. A peristomum legnagyobb átmérője következésképen 12*5 mm körül lehetett, a pánczél átmérője pedig nem igen maradhatott a 27'5 mm-en alul. A peristomiális szegély az adradiális végén kissé megvastagodott. E pont és a főszemölcssor között gyenge, de kétségtelen mélyedés van, melynek azonban semmi határozott pereme nincsen. Belső felszínéről nézve a szegélyen perignathikus gyűrűnek nyoma sincs, kivéve egy ponton, mely körülbelül megfelel a főszemölcssornak s 0"8 mm-nyire van a peristomiális szegélytől, a hol egy kicsi kúpalakú kiemelkedés keletkezik, melynek teteje 1*4 mm-nyire van a peristomiális szegélytől és körülbelül 0'45 mm-nyire a lemez felszíne fölött. A lemez vastagsága e helyen 075 mm. Ez a kiemelkedés valószínűleg a perignathikus borda interradiális nyúlványának maradványa (213. ábra). A következő méretek milliméterekben értendők: Öt interambulacrálisból álló sorozat teljes magassága. . 6.4 A legnagyobb interambulacrális magassága 1.6 A legnagyobb interambulacrális szélessége . körülbelül 6.5 Scrobiculájának szélessége körülbelül 2.2 Szemölcsének szélesége .1.3 Kúpjának szélessége 0.5 A lyuk távolsága az adradiális szegélytől 3.1 Egy szomszédos másodrendű srcobicula szélessége . . 1.1 9*
