A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 1. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1912)

Bather F. A.: A Bakony triászkorú tüskésbőrűi

128 A Bakony triászkorú tüskéshó'riíi. a kivágás a szegélytől bizonyos távolságban néha határozottabbá lesz s üregek keletkezésére vezethet, melyek az árkokkal váltakoznak s azokat néha kiszorítják, mint pl. az o-nál (198. ábra). Ezekhez a mélyedésekhez, valamint a Triadocidaris immunitá-n lévőkhöz (85. 1.) hasonlókat gyakran látni különböző Echinodermák laza vagy ízületes varratainak főbordáin; valószínűleg izmos, vagy kötőszöveti stroma-kötegek tapadására szolgáltak. A harántszegélyek erősen rézsútosak, de mindenik rézsűnek borda állja útját. A kifelé néző rézsűnek a bordája a külső élen van, ezt tekintjük adorális szegélynek. Az adapicális szegélyen, melynek rézsűje befelé néz, a borda is a belső élen van. A bordának és rézsűnek eme kombinációját mint árkot írhatjuk le, bár a rézsű tekintélyes kiszögellését tekintve, talán helyesebb tompításról beszélni. A rézsű a lemez interradiális részén jobban kiugrik, míg az adradiális végén majdnem eltűnik, Két lemez összeillesztésekor kitűnik, hogy a rézsútos felületek nem találnak egymásra, hanem hogy mindeniknek a rézsűje a másiknak a bordájára támaszkodik. Ezek szerint nem lehet szó rendes zsindelyezésről, sem egymásba csapolódó lemezekről ; a lemezek lazán egyesültek s a szomszédos lemezek közötti nagyjából derékszöges átmetszető hézagot valószínűleg stroma töltötte ki. Az interradiális szegélyek ugyanabban az irányban rézsútosak, mint a csatlakozó harántszegélyek, csakhogy a rézsű nem olyan erős és nincsen bordája (202, 203. ábra). A lemezek egyesülésének módja, kombinálva azok nagy számával (fenti becslés szerint) szükségképen jelentékeny mértékben engedékeny pánczélt eredményezett. A következő méretek milliméterekben értendők: ab c d e Szélesség 9.0 7.4-|- 7.7 7.4+- 7.3 Magasság 2.4 1.3 1.8 2.7 1.4 A scrobicula átmérője / g h m n 0 P 6.4 6.4 5.4 7.7 7.4 7.7 6.8 2.6 1.4 1.4 2.1 2.0 1.5 2.1 (harántul) .... 2 7 csonka 3.2 2.5? 1.9 2.4 1.6 1.8 2.6 2.8 2.6 2.9 A púp átmérője . . . 1.3 1.0 1.3 1.5 0.8 1.3 0.8 1.0 1.4 1.4 1.1 1.3 A kúp átmérője . . . 0.75 0.5 0.5 0.8 0.4 0.5 0.35 0.4 0.7 0.5 0.4 0.6 A szemölcs távolsága az adradiális szegélytől 3.6 ? 3.9 3.7 2.5 3.6 2.5 2.9 4.5 4.3 3.1 3.5 A lemez vastagsága . 0.45 0.35 0.35 0.6 0.5 0.5 0.5 0.45 0.4 0.5 0.5 0.5 0.6 száma 4 3 4? A w példány leírása (210. ábra). — A Veszprém-jutasi vasút IV. bevágásának a—b jelű rétegeiből származik, raibli korú. Egy b oszlopbeli lemez részletének látszik s az interradiális mező nagyobb részéből áll, melyen megvan a scrobiculának egy kis részlete is. A lemez magassága 4* 1 mm. Az extrascrobiculáris díszítés apró, egymástól körülbelül 1 mm távolságban rendetlenül elosztott szemölcsökből áll, melyek közé imitt-amott kevés számú parányi, de látszólag még mindig kúpos szemölcsök vegyülnek. A scrobicula szintes. Az adapicális szegély gyengén homorúan, az adorális ennek megfelelően domborúan hajlik. A lemez 1*2 mm vastag. Eltekintve attól, hogy minden tekintetben nagyobb, ez a töredék nagyon hasonlít a M. latum-hoz, s e helyen alkalmas módon leírható. Ha az egész lemez ismeretes volna, valószínűleg egészen más génuszhoz, talán a Miocidaris-hoz tartozónak bizonyulna.