A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 1. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1912)
Bather F. A.: A Bakony triászkorú tüskésbőrűi
110 A Bakony triászkorú tüskéshó'riíi. rendű ambulacrálisoknak pontosan ugyanaz a kombinációja látható magán az Orthopsison, de legalább is az 0. miliarison és az O. granularis-on, e génusz eredeti fajain, — a most odasorolt egyéb fajokon azonban nem. Az a diagnostikai jelleg, melyet GREGORY hangsúlyozott, az interambulacrálisok magános fő szemölcsében rejlik, midőn azonban fenntartja, hogy a Hemipediná-nak s nem kevésbbé a Diademopsis-nak is két apró elsőrendű szemölcse volt mindenik interambulacrálisán, úgylátszik elfelejtette, hogy WRIGHT leírása szerint (Pal. Soc. Monogr. Ool. Echinoidea, 148. 1.) a H. Etheridgci-nél „az areákról teljesen hiányoznak a másodrendű szemölcsök". Valóban ez az a jellemvonás, mely hajlandóvá teszi az embert arra, hogy az A. Thompsoni-t inkább a Hemipedina-val, semmint a Diademopissal vagy Orthopsis-sal hozza vonatkozásba, a mint rendesen értelmezni szokás. Bárminő sors várjon is erre a fajra a Diademinák osztályozásának valamely jövendő átdolgozása alkalmával, nem hihetem, hogy dr. GREGORY-nak ezidőszerint sikerült volna megállapítania annak a jogosultságát, hogy az génusz tekintetében elválasztassék a Hemipedina-tói. A Palacopedina LAMBERT (1900, 22. 1.) meglehetős bizonytalan alapokon látszik nyugodni. Genotípusa a Diadema globulus AG. (LEYMERIE 1838) s e génuszba soroltattak még a Diadema minimum AG. és a Diademopsis Pacoméi COTT. is. Valamennyien hettangi korúak. A Hemipediná Bouei WR., mely LAMBERT szerint esetleg szintén e génusz tagja, bajoci korú. A diagnosis főbb pontjaiban megegyezik azokkal, melyeket LAMBERT adott a Hemipediná-ra és a Diadcmopsis-ra vonatkozólag, de eltér azoktól a következőkben: (1) „A pánczél subhemisphaerikus usque subglobuláris" ; a Diademopsis-1 azonban néha subeonikusnak mondja, a Hemipediná-nak pedig vannak fajai, melyeknek nem pontosan korongalakú a termetük, így pl. a H. Waterhousei, melyet WRIGHT „felfúvódottnak", s H. tuberculosa, melyet „félgömbalakúnak" nevez. (2) „A kopoltyúrés mély" ; a Hemipedina-é és a Diademopsis-é a leírás szerint gyenge. Ez összehasonlítás dolga, én azonban a magam részéről mondjuk a H. perforata kopoltyúrését sohasem írtam volna le mint gyengét. (3) „A pórnspárok a peristomum közelében pseudo-bigeminatusok". Valamennyi, vagy majdnem valamennyi Diademinának a póruspárjai abban az állapotban vannak, melyet LAMBERT „pseudotrigéminé"-nek nevez s minthogy erre a sajátosságra nem történik többé czélzás, úgy képzelem, hogy az utóbbi volt az itt használatra szánt kifejezés. (4) „A fő interambulacrális szemölcsök közelebb feküsznek az adambulacrális szegélyhez, mint a médián vonalhoz, s kevésbbé kifejlődött, felfelé kivékonyodó másodrendű sorok kísérik azokat" ; ez pontosan ugyanaz, a mit LAMBERT mond a Diademopsis-ra vonatkozó diagnosisában.(ö) „Az apicális rendszervagy dicyclikus, egy suranális lemez jelenléte folytán hátrafelé elmozdított helyzetű, vagy hemiolicyclikus (midőn a második kör némely lemezei beiktatódnak az első kör lemezei közé)." Úgy látszik ez az a jellemvonás, melyen a génusz igazán alapszik, mivel a diagnosist követő szakasz szerint egy többé-kevésbbé állandó suranális lemez jelenléte a legfőbb tulajdonság, mely a Palaeopcdina-1 a Diademopsis-tói s a Hemipediná-tói elválasztja, a 28. lapon pedig ez az egyetlen különbség, melyet említ. Mindenek előtt lássuk a Palacopedina suranális lemezének előfordulására vonatkozó tényeket. A 25. lapon olvasható, hogy a P. globulus suranálisa
