A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 1. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1912)
Bather F. A.: A Bakony triászkorú tüskésbőrűi
Terminológia. Cidaroida. 97 Az adradiális szegélyen fogacskáknak nincs nyoma, csupán egy kiemelkedés észlelhető rajta párhuzamosan a szegélylyel, a belső oldalon. Nagyon kopott. A példány rokonsága. — Némely tekintetben ez a lemez hasonlít a M. planus-hoz, de az arányai eltérők: scrobiculája aránylag szélesebbnek látszik és nehéz feltételezni, hogy a scrobiculáris gyűrűje, ha ilyennel bírt volna, ennyire tökéletesen, nyom nélkül eltűnhetett volna róla. A példány kétségkívül Miocidaris, de nincsen oly jó állapotban, hogy fajnevet elbírna. A leírt anyag. — Ambulacrumrészlet a Cserhát cassiani rétegeiből (Leitnerudvar). A példány leírása. — A töredék mindenik oldalán körülbelül 8 ambulacrálist tartalmaz. Ezek világosak s közelitőleg merőlegesen állanak a perrádiusra. A perradiális mező apró, kúpos, nem lyukas, nem bordás fő szemölcsöket visel, mindenik ambulacrálison egyet, úgy hogy két szembenálló sor keletkezik belőlük ; a sorok közötti térben dudorok vannak, látszólag szabályos elrendezés nélkül. Legalább egy esetben ezek a dudorok elfoglalják egy fő szemölcs helyét. Ezen a mezőn belül az ambulacrálisok kissé az adapicális pólus felé hajolnak. A perradiális mezőtől kiindulva az ambulacrum gyengén lejt a pórusmező külső éle felé, a honnan kezdve meredekebben lejt a szegélyig. A pórusok transverzális irányban kissé oválisak és ferdén helyezkednek el, a mennyiben a belső, mint rendesen közelebb van az ambulacrális lemez adorális széléhez, mint a külső. A pórusok sem nem conjugáltak, sem figyelemre méltó emelkedés el nem választja őket egymástól. Az ambulacrálisok közötti varratok tiszták, kissé besüllyedtek, de nincs határozott árok, mely a belső pórustól kiindulva végig húzódna a varrat mentén. Hasonlóképen a külső pórus és az ambulacrum széle között sincs semmiféle árok vagy mélyedés, bár valami elenyészően gyenge hajlandóság ilyen árok képződésére talán felfedezhető alkalmilag. Ebből következik, hogy az ambulacrálisoknak nincsen duplán rovátkolt külső szélük. A perradiális mező a belső felületén sima (161. ábra) és varratokat nem mutat. Minden póruspár két pórusa egy árokban fekszik, mely azonban tényleg nem köti össze őket egymással, mivel gyenge borda választja el őket, mely ferde szög alatt keresztezi az árkot. A példány rokonsága. — Ez az ambulacrum abban különbözik a Triadocidaris persimilis és a T. subsimilis ambulacrumaitól, hogy a pórusoktól az adradiális szegélyhez vezető árkok, valamint az egy párhoz tartozó két pórus közötti bordák vagy szemcsék hiányoznak róla; a belső pórus adorális helyzete pedig a T. subsimilis-hez hasonlóvá, de a T. persimilis-iő\ elütővé teszi. Minthogy a T. persimilis az egyetlen Cidarida a Bakonyban, melynek ambulacruma interambulacrumokkal társulva reánk maradt, a szóban forgó töredék a vele egy helyen, neveA Balaton tudom, tanulmányozásának eredményei. I. köt. 1. rész. Pal. függ. 7 Miocidaris ?, sp. indet. §. (VII. tábla, 161—163. ábra.) Az ambulacrum szélessége A perradiális mező . Egy fő szemölcs átmérője . Egy ambulacrális magassága 4'0 mm, 1-4 » 0-4 » 0-45 »
