A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 1. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1912)
Vadász M. Elemér: Bakonyi triászforaminiferák
Bakonyi triász foraminiferiá k. 23 Fr. brizaeformis BORN., Fr. complanata DEFR., Fr. lata BURB. és Fr. carinata BURB. néven leírt alakok között, mert az átmeneti alakok egész sora világosan jelzi, hogy ezek egy fejlődési sorba tartoznak. E soron belül az egyes fejlődési stádiumot jelző típusok — fajok — kijelölése nehéz és csak nagy anyag alapján válik lehetővé. Ebből az okból az alábbiakban megtartom az eddigi szétkülönítést s ennek alapján különítem el a típusokat a nélkül, hogy ezzel azoknak faji jogosultsága mellett törnék pálczát. A csopaki estheriás márgában nem ritka. 13. ábra. Frondicularia brizaeformis BORN. 14. ábra. Frond, lata BURB. 15. ábra. Frond, carinata BURB. 34. Frondicularia lata BURB. 1886. Frondicularia lata BURBACH: Mittl. Lias v. Seeberg. p. 48. Taf. I. Fig. 27—28. 30—32. 1908. » » ISSLER: Stratigr. u. Mikrof. d. Lias. p. 58. Taf. II. Fig. 125. 126. Hosszúsága: 0 98 mm. Szélessége: 0'6 mm. Külalakban szorosan csatlakozik az előbbihez, de több kamrája van. A csopaki estheriás márgában nem ritka. 35. Frondicularia carinata BURB. 1885. Frondicularia carinata BURBACH : Foram. d. mittl. Lias v. Seeberg. p. 48. Taf. I. Fig. 27. 28. 1908. » » » ISSLER : Stratigr u. Mikrof. der Lias. p. 59. Taf. III. Fig. 127. 128. Hosszúsága: 0'83 mm. Szélessége: 0'41 mm. Kétoldalt párhuzamos lefutású, az előbbieknél megnyúltabb alak s több kamrája is van. A csopaki estheriás márgában egy példányt találtam. Az alsó és középső liászból ismeretes 36 Frondicularia acuta n. f. I. tábla, 22. ábra. Külső megjelenésben az eddigiekhez hasonló, de eltérő alakú példányokat sorolok ide. Alakja egyenlőszárú háromszög, alul — kezdőkamránál — hegyes csúcsban végződik. Kamrák száma 10 —14, keskenyek, sűrűen következnek egymásra, varratuk csak a peremen látszik gyengén, középen pedig egy hosszantfutó