A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 1. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1912)

Vadász M. Elemér: Bakonyi triászforaminiferák

24 Bakonyi triász for a mini f erák. tompa gerinczben elmosódik; ez a gerincz a ház felső részén szintén megszűnik. Az utolsó kamra egyenes vagy gyengén ívalakú; szájnyílás kis csőalakú nyúlványon van. Felülete sima. Az eddig említett típusokkal teljesen nem egyeztethetők. A Fr. lata BURB. egyes változataiban megközelíti ugyan a Fr. acuta jellegzetesen kihegyesedő alakját, mégis eltér tőle A hasonlóan kihegyesedő alakok, mint a Fr. pupiformis HÄUSL. keskenyebbek. Lehetne ezeket a példányokat valamelyik közelálló alak, pl. a Fr. lata BURB. kis kezdőkamrás egyéneinek tekinteni, azonban BÜRBACH 31 , 32 ábrái alapján ezek is elütnek a Fr. acuta-tó\. A csopaki estheriás márgában gyakori példányokat tehát a Fr. brizae­formis BORN., Fr. lata BURB, Fr. carinata BURB. csoportjába tartozó új típus gya­nánt vehetjük, míg nagyobb anyaggal kapcsolatban közelebbi rokonságuk tanulmá­nyozható nem lesz. 37. Frondicularia Terquemi ORB I. tábla, 23. ábra. 1908. Frondicularia Terquemi ORB. — ISSLER : Stratigr. u. Mikrof. d. Lias. p. 57. Taf. III. Fig. 115—118. (Irodalommal.) Hosszúsága : 1 mm. Szélessége : 0 27 mm. Vékonyhéjjú, egészen lapos, sima, sokkamrás alakokat sorolok ide, melyek a faj hosszabb változataival biztosan azonosíthatók. Példányaink között két típus van; az egyik keskeny, hosszúra nyúlt alak, sűrűbben álló kamrákkal, a másik valamivel szélesebb, kevesebb, nagyobb kamrás alak, melynek egyes példányain még jól fejlett él is látható. Utóbbiak a Fr. pulchra TERQU. alakra emlékeztetnek, azzal a különbséggel, hogy simák. A faj változó alakja eléggé indokolja azt, hogy a jól szembetűnő különbségek daczára is egy típushoz sorolom példányaimat. Ez a liászban gyakori alak a tridentinuszos mészkő felsőörsi márgá­sabb részeiben nem ritka. 38. Marginulina sp I. tábla, 24. ábra. Hosszúsága: 0*7 mm. Szélessége: 0 2 mm. A csopaki estheriás márgában találtam egy ebbe a nembe tartozó alakot, melynek 8—9 kamrája van, alsó részén kissé begörbül. Felülete finoman szemcsés, agglutinált, díszítés nélkül. Keresztmetszete kör. Példányunkat az előttem ismeretes alakok egyikével sem sikerült azonosíta­nom. A juraidőszaki alakok túlnyomó része bordázott, a simább típusok szembe­tűnően eltérők. Némileg emlékeztet a M. Parkeri Rss-re, azonban ez ovális met­szetű lapított alak. Ugyanez áll a M. irregularis GüMB.-re is A harmadidőszaki alakok közül példányunk a M. Behmi Rss. emlékeztet, ez azonban szintén díszített. Minthogy egy példányom van, melyen a jellegek biztos megállapítása nehéz, azért új tipus felállítását nem tartom eléggé indokoltnak

Next

/
Thumbnails
Contents