A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 1. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1912)
Vadász M. Elemér: Bakonyi triászforaminiferák
24 Bakonyi triász for a mini f erák. tompa gerinczben elmosódik; ez a gerincz a ház felső részén szintén megszűnik. Az utolsó kamra egyenes vagy gyengén ívalakú; szájnyílás kis csőalakú nyúlványon van. Felülete sima. Az eddig említett típusokkal teljesen nem egyeztethetők. A Fr. lata BURB. egyes változataiban megközelíti ugyan a Fr. acuta jellegzetesen kihegyesedő alakját, mégis eltér tőle A hasonlóan kihegyesedő alakok, mint a Fr. pupiformis HÄUSL. keskenyebbek. Lehetne ezeket a példányokat valamelyik közelálló alak, pl. a Fr. lata BURB. kis kezdőkamrás egyéneinek tekinteni, azonban BÜRBACH 31 , 32 ábrái alapján ezek is elütnek a Fr. acuta-tó\. A csopaki estheriás márgában gyakori példányokat tehát a Fr. brizaeformis BORN., Fr. lata BURB, Fr. carinata BURB. csoportjába tartozó új típus gyanánt vehetjük, míg nagyobb anyaggal kapcsolatban közelebbi rokonságuk tanulmányozható nem lesz. 37. Frondicularia Terquemi ORB I. tábla, 23. ábra. 1908. Frondicularia Terquemi ORB. — ISSLER : Stratigr. u. Mikrof. d. Lias. p. 57. Taf. III. Fig. 115—118. (Irodalommal.) Hosszúsága : 1 mm. Szélessége : 0 27 mm. Vékonyhéjjú, egészen lapos, sima, sokkamrás alakokat sorolok ide, melyek a faj hosszabb változataival biztosan azonosíthatók. Példányaink között két típus van; az egyik keskeny, hosszúra nyúlt alak, sűrűbben álló kamrákkal, a másik valamivel szélesebb, kevesebb, nagyobb kamrás alak, melynek egyes példányain még jól fejlett él is látható. Utóbbiak a Fr. pulchra TERQU. alakra emlékeztetnek, azzal a különbséggel, hogy simák. A faj változó alakja eléggé indokolja azt, hogy a jól szembetűnő különbségek daczára is egy típushoz sorolom példányaimat. Ez a liászban gyakori alak a tridentinuszos mészkő felsőörsi márgásabb részeiben nem ritka. 38. Marginulina sp I. tábla, 24. ábra. Hosszúsága: 0*7 mm. Szélessége: 0 2 mm. A csopaki estheriás márgában találtam egy ebbe a nembe tartozó alakot, melynek 8—9 kamrája van, alsó részén kissé begörbül. Felülete finoman szemcsés, agglutinált, díszítés nélkül. Keresztmetszete kör. Példányunkat az előttem ismeretes alakok egyikével sem sikerült azonosítanom. A juraidőszaki alakok túlnyomó része bordázott, a simább típusok szembetűnően eltérők. Némileg emlékeztet a M. Parkeri Rss-re, azonban ez ovális metszetű lapított alak. Ugyanez áll a M. irregularis GüMB.-re is A harmadidőszaki alakok közül példányunk a M. Behmi Rss. emlékeztet, ez azonban szintén díszített. Minthogy egy példányom van, melyen a jellegek biztos megállapítása nehéz, azért új tipus felállítását nem tartom eléggé indokoltnak
