A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 1. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1912)
Vadász M. Elemér: Bakonyi triászforaminiferák
22 Bakon vi triászf ora in miferá k Hasonló alakok közül példányunkat csak TERQUEM fajával azonosíthatjuk, bár a kamravarratok harántduzzadékaiban némi eltérés mutatkozik, amennyiben TERQUEM párosával ábrázolja azokat. Közelálló típus a N. monilis SILV. var. laevigata SILV , mely ábra után ítélve sokban egyezik TERQUEM fajával Egyetlen példányom alapján azonban a hasonlatosság megállapításánál tovább nem mehetek. A D. tecta TERQU. eddig csak a liászból ismeretes, a N. monilis-X. azonban SILVESTRI fiatal harmadidőszaki rétegeken kívül az Adriai-tengerből is említi. KÜBLER és ZWINGLI hasonló alakot ábrázol a doggerból. Példányunka csopaki estheriás márgából került ki. Az itt említetteken kívül kerültek még ki a nodosaria nembe tartozó különböző alakok, ezek azonban többnyire töredékek vagy kopottak, úgy hogy biztosan meg nem határozhatók. 31. Frondicularia nitida TERQU. >8. trondicularia nitida TERQU. ISSLEK : Stratigr u. Mikrof. d. Lias im Schwaben. p. 56. Taf. II. Fig. 104—108. (Irodalomfölsorolással.) Hosszúsága: 13 mm. Szélessége: 0 38 mm. A felsőörsi tridentinuszos rétegekből két, egyenes 'ban csatlakozó kamrákkal bíró példányt sorolok ide. A Lingulina 'inata ORB . hoz közeláll de a csőszerű szájnyílás frondicularia-jelleget .zolja. A liászban általánosan elterjedt. 32. Frondicularia pupiformis HÄUSL. 1881. Frondicularia pupiformis HÄUSLER : Aargaucr Jurakalke p. 18. Taf. II. Fig. 7. 1908. » » ISSLER: Stratigr. u. Mikrof. d. Lias. p. 56. Taf. II. Fig. 109—114. Hosszúsága : 1 mm. Szélessége : 0 56 mm A liászban szintén gyakori alak a tridentinuszos rétegekből több példányban került ki Felsőörsről. A kamraválasztófalak egyenesebbek a típuséinál, úgy hogy példányaink a Lingulina carinata ORB .-hoz közelebb állanak. Valamennyi példány kis kezdőkamrás, holott ISSLER a faj dimorf voltát hangsúlyozza. 33. Frondicularia brisaeformis BORN 1854. Frondicularia brizaeformis BORXEMANN: Liasform v. Göttingen, p. 36. Taf. II. Fig. 17. 18. 20. 1908. » » ISSLER: Stratigr. u. Mikrof. d. Lias. p. 57. Taf. III. Fig. 119—124 Hosszúsága: 0'654 mm Szélessége: 0'56 mm. BORNEMANN 17. ábráján feltüntetett alakot vehetjük típus gyanánt, míg a többi már átmenetet ad a Frond, lata BURB felé. SCHICK a Fr. coviplanata DEFR . synonymája gyanánt veszi; valójában nehéz a határokat megvonni a liászban gyakori Frondicularia nitida hv TERQU. 12. ábra. Frondicularia pupiformis HÄUSL.
