A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 1. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1912)

Bather F. A.: A Bakony triászkorú tüskésbőrűi

Terminológia. Pánczéltöredékek. 63 bármelyik izolált ambulacrumban vagy interambulacrumban, ha az adapicális végével felfelé tartjuk, kívülről nézve a néző bal keze felé eső oszlop jele a, a jobb kéz felé esőé pedig b. Mindenik oszlop lemezei 1, 2, 3 stb.-vel számozvák, az adorális végtől kiindulva. Egy teljesen kifejlődött interambulacrálisnak öt varrat szegélye van. Egy ilyen b oszlopbeli lemeznek az óramutató irányában felsorolva van az adradiális, adorális, oradinterradiális, apicad-interradiális és adapicális széle (margin). Ugyanezeket a neveket alkalmazhatjuk az ambulacrálisra is, ha „interradiális" helyébe „perradiálist írunk. Mindkét esetben az adorális és adapicális szélek trans verzális varratokban, az interradiális vagy perradiális szélek pedig ferde (oblique) varratokban találkoznak. Majdnem valamennyi triászkorú Echinoideában minden egyes ambulacrális csupán egy elsőrendű szemölcsöt (primary tubercle) visel, melyet ezért rövidebben főszemölcsnek (main tubercle) nevezhetünk. Annak a sima térségnek, mely ezt körülveszi s a melyen élő állapotban a külső iutera fennsík porális púp foramen kúp párkánya köz bazális fennsík scrobicula scrobiculáris körsáncz scrobiculáris gyűrű rézsű interradiális mező intertuberculáris mező adradiális mező \ I / extrascrobiculáris felület adradiális mező perradiális mező likacsos mező (pórus mező) szövegábra. Az Echinoideák interambulacrálisainak és ambulacrálisainak terminológiája. radioláris (tüskemozgató) izmok tapadtak, scrobicula a neve. Az interambulacrum felülete (úgyszintén egy magányos interambulacrálisé is) ennélfogva vagy intrascrobiculáris vagy extrascrobiculáris. Bármely magányos lemezen a scrobicula elnevezés alatt gyakran az egész intrascrobiculáris felület értendő. Egy scrobicula sugara tehát az az egyenes vonal, mely a szemölcs közepétől a scrobicula külső széléig terjed, az átmérő ennek kétszerese. A scrobiculát nagynak vagy kicsinynek mondjuk, a szerint, a mint az átmérője a lemez nagyságához viszonyítva nagyobb vagy kisebb. Másfelől a scrobicula szélességét (width) a púp külső szélétől a scrobicula külső széléig mérjük és a scrobiculát szélesnek (broad) vagy keskenynek (narrow) mondjuk, a szerint, a mint a szélessége a fennebb meghatározott átmérőhöz viszonyítva nagyobb, vagy kisebb. Ilyenformán egy nagy scrobicula keskeny, egy kicsiny scrobicula pedig széles lehet. Sem az átmérő, sem a szélesség nem foglalja magában a scrobiculáris gyű rút (1. alább). Az extrascrobiculáris felület a következő mezőkre (tract) osztható fel: egy meridionális irányban folytonos, médián helyzetű interradiális mezőre (Desor „miliary zone"-ja), e%yegy meridionális irányban folytonos adradiális mezőre az interambulacrum mindkét olda-