A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 1. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1912)

Bather F. A.: A Bakony triászkorú tüskésbőrűi

64 A Bakony triászkorú tüskéshó'riíi. Ián, végül minden oszlopban az intertuberculáris mezők megszaggatott sorozatára, mely azonban elmarad, ha a scrobiculák érintkeznek, vagy összefolynak (8. szövegábra). Egy ambulacrum felosztható öt folytonos meridionális mezőre: két külső adradiálisra, két likacsosra és egy médián helyzetű perradiálisra. GRAS A. DESOR, DUNCAN és mások a legutóbb említett mezőt „interporiferous zone or area"-nak nevezték, mely elnevezés azonban könnyen összetéveszthető az egy pórus-pár két pórusa között lévő interporális közzel. A likacsos mező helyett a kevésbbé nehézkes pórusmezőt használhatjuk. Ezeket a meridionális mezőket „zónáknak" nevezni, a mint azt eredetileg GRAS A. javasolta „pour éviter toute confusion" (1848, 298. 1.), az eredeti jelentés különös elferdítésének látszik. DES MOULINS C. (1835, 135. 1.) a perradiális mezőt „portion interambulacraire"-nek nevezte, minthogy az ő terminológiájában az interradiális aerák „anambulacraire" néven szerepeltek. (8. szövegábra.) Egy főszemölcs közvetlen környezetével együtt, a közepétől kezdődőleg a következő részekből áll (8, 9. szövegábra). A kúpból (mamelon), mely vagy lyukas (perforate), ha köralakú vagy elliptikus nyílás : foramen látható rajta, vagy átlyukasztatlan. A kúp süvege lehet félgömbalakú vagy benyomott félgömbalakú; a körvonala 9. szövegábra. Egy főszemölcs átmetszete. A jobb és bal felek különbözőknek vannak feltüntetve. egyenes nyak szintes fennsík scrobiculáris körsáncz foramen a kúp süvege ! /' . alámetszett nyak . kivájt fennsík . párkány pup bazális terrasz scrobicula scrobiculáris szemölcs circuláris vagy kissé eltérő a körtől, oly értelemben, hogy meridionális irányban, vagy transverzális irányban elnyúlt (elongate), utóbbi esetben párhuzamos az egyenlítővel. A kúp körvonalának megnyúlási iránya gyakran merőleges a foramenjének megnyúlási irányára. A kúp nyaka, mely közvetlenül a süveg alatt következik, lehet egyenes, ha t. i. az oldalai párhuzamosak a szemölcs tengelyével, vagy kissé alámetszett. A nyak a púpon (boss) ül s rendesen határozott fennsíkon (platform) foglal helyet, melynek lapja merőleges a szemölcs tengelyére. Ez a fennsík lehet szintes (flush), vagy kivájt (excavate), utóbbi esetben párkány (parapet) veszi körül. A párkány, vagy ennek hiányában a fennsík széle bordázott (crenelate) lehet, vagy sima (plain), (a mit röviden úgy fejezünk ki, hogy bordázott, vagy nem bordázott szemölcsről beszélünk). A fennsík, vagy a párkány külső fele egy rövid darabon függőleges lehet, avagy a púp azonnal rézsútosan ereszkedik lefelé egyenes, homorú vagy domború lejtővel, mely vagy folytonos (continuous), míg a scrobiculában el nem enyészik, vagy megszakad egy lépcsőzetes lécz folytán, mely az élő állaton az internális radioláris (tüskemozgató) izmok tapadására szolgál s bazális terrasznak neveztetik (TORNQUIST A. N. Jahrb. f. Mineral., 1896, II. 35. 1.). A scrobicula rendesen az extrascrobiculáris felület színe alá sülyed, ilymódon sánczárok módjára veszi körül a púpot. Az árok külső széle vagy fala a scrobiculáris körsáncz (scrobicular circle). Ezt rendesen a scrobiculáris szemölcsök meghatározott sorozata veszi körül, a scrobiculáris gyűrűt (scrobicular ring) alkotván,