A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 1. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1912)
Vadász M. Elemér: Bakonyi triászforaminiferák
19 A permidőszaktól kezdve mindenütt közönséges fajt először MARIANI említi az olasz wengeni rétegekből, majd CHAPMAN az angolországi rhät emeletből. A bakonyi triászban nem gyakori; a felsőörsi tridentinuszos rétegekben, a csopaki estheriás márgából, a nosztari nuculás márgából s a veszprémi márgából (Anyos-utcza) kerültek ki példányok, de csak gyéren. 20. Nodosaria raphanus L. sp. 1896. Nodosaria raphanus (L.) — J NES : Cragforaminifera P. Ili p. 213. Pl. II. Fig. 4., 5., 22., 23. Pl. VI. Fig. 9., 10. Hosszúsága: 17 mm. Szélessége: 0'45 mm. A bakonyi triászból ennek a fajnak ritkabordás változatai kerültek ki. A felsőörsi tridentinuszos rétegekből kikerült erősen kopott példányon kevés, a veszprémi Kopácsy-major márgájából előkerült példányon valamivel több borda van. Az olaszországi raibli rétegekből ismerjük legidősebb képviselőit; ettől kezdve minden időszakból ki van mutatva. 21. Nodosaria raiblana GÜMB. 1869. Nodosaria raiblana GÜMBEL: Foraminiferen v. Raibl etc. p. 181. Taf. VI. Fig. 28. Hosszúsága: 0-566 mm. Szélessége: 0228 mm. Egy négykamrás példányt sorolok ide, melynek hirtelen növekedő kamrái élesen elkülönülnek s finom hosszanti bordákkal díszítettek. GÜMBEL hangsúlyozta volt ennek az alaknak az előbbivel való rokonságát. MARIANI a kettőt azonosíthatónak tartja. Minthogy külalakban, kamrák csatlakozásában, sőt a bordázottságban is észlelhető eltérések vannak, egyelőre föntartom a típus önállóságát. A felsőörsi tridentinuszos rétegekből egy példányban került ki 22. Nodosaria ( Dentalina) soluta Rss. I. tábla, 14. ábra. 1840. Nodosaria limbata ORBIGNY : Foram. dc la craie blanche p. 12. PL. I. Fig. 1. 1884. » (Dentalina) soluta R-.S. — BRADY : Challengcrreport. p. 503. Pl. LXII. Fig. 13—16. PI. LXIV. Fig. 28. Hosszúsága; 1'5 mm. Szélessége: 0-0316 mm. Jól felismerhető jellegzetes példányok egyenesen sorakozó jól elkülönült gömbölyded kamrákkal. Egyik példányunk csak három kamrás, középső kamrája legkisebb; ez az alak a N. Ihnbata ORB.-vel azonos, csakhogy önálló típusnak nem csak a N. (D.) soluta Rss. fejletlen példánya gyanánt vehető. Eddig a krétáig ismertük A csopaki völgy estheriás márgarétegeib ő 1 került ki több példányban. 2* 8. ábra. Nodosaria raphanus L. sp. 9. ábra. Nodosaria raibla7ia GÜMB.
