A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 1. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1912)
Vadász M. Elemér: Bakonyi triászforaminiferák
20 Bakonyi triászforaminifeiák. 23. Nodosaria lepida Rss. I. tábla, 15. ábra. 1860. Nodosaria lepida REUSS: Foram. d. westphäl. Kreideform. p. 34. Taf. I Fig. 2. Hosszúsága: 0*9 mm. Szélessége: 0196 mm. Külalakban a N. radicula L. sp.-el közeli vonatkozásban van, ezenkívül még a N. soluta Rss.-re is emlékeztet. REUSS a senon emeletből említi ritka alak gyanánt; a veszprémi Kopácsymajornál kibukkanó márgarétegekből is csak két példánya került ki. 24. Nodosaria (Dentalina) filiformis ORB. I. tábla, 16. ábra. 1884. Nodosaria (D.) filiformis ORB. — BRADY : Challengerreport. p. 500. Pl. LXIII. Fig. 3—5. Hosszúsága: 18 mm. Szélessége: 0*239 mm. A felsőörsi Protrachyceras Reitzi szintből és a veszprémi Kopácsy-major márgájából. 25. Nodosaria (D.) communis ORB. I. tábla, 18. ábra. 1884. Nodosaria (D.) oommunis ORB. — BRADY : Challengerreport p. 504. Pl. LXII. Fig. 19—22. Hosszúsága: 1*2 mm. Szélessége: 0*2 mm. Példányunk a D. inornata ORB .-vei egyezik, melyet BRADY beolvasztott ebbe a fajba. Elterjedt közönséges alak a permtől kezdve. A felsőörsi tridentinuszos rétegekben, a csopaki estheriás márgában gyakori, a veszprémi jeruzsálem hegyi mélyebb rétegekben is előfordul. Ismeretes az olaszországi raibli rétegekből is. 26 Nodosaria (Dentalina) Verneuilii ORB. I. tábla, 17. ábra. 1846. Dentalina Vernenilii ORBIGNY : Foram. foss. de Vienne. p. 48. Pl. II. Fig. 7., 8. 1876. » » » HANTKEN: Clavul. Szabói rét. p. 26. III. tábla 9. ábra. Hosszúsága: 0*858 mm. Szélessége: 0*2 mm. Az utolsó kamrának éles elkülönülése jól felismerhető jellege a fajnak. Harmadidőszakból ismeretes; a felsőörsi tridentinuszos rétegek márgás részéből került ki.
