A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 1. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1912)
Bather F. A.: A Bakony triászkorú tüskésbőrűi
50 A Bakony triászkorú tüskésből üi. az eredeti domborzatot finom bordáknak újabb sorozata borítja, köröskörül mindenik szirom körül. Az epizygális radiális háromszög háttérbe szorul vagy hiányzik, a sziromudvarok rendesen besülyedtek, a hypozygális sziromudvarok kissé duzzadtak. A cirrus-facetta elfoglalja a nodális egész magasságát, néha a hypozygális és a supranodális felé terjeszkedik, nagyjából szintes, nagyon kevéssé felfelé irányul, harántul elliptikus s jól kifejlődött peremmel bír, mely lefelé ellaposodni és a végein kissé összenyomódni hajlandó. A fulcrum jócskán a középpont felett van, végein és a lumen körül duzzadt, néha barázdált. A leírt anyag. — Ez a faj bőségesen és nagy területen fordul elő Veszprém vidékén. Az anyag nagyobb része, több mint 400 nyéltöredék, — melyek közül némelyek az anyakőzetbe beágyazvák, — a Veszprém—Jutási vasút I. bevágasa közelében lévő négyszögből származik. Az a—o-val jelölt s rajzban ábrázolt 14 példány mind e helyről való. Van még 8 töredék az I. bevágásból, melyek rétege nincs megállapítva, 2 töredék az I. bevágás c-vel jelölt rétegéből és 47 töredék a Jeruzsálemhegyről. A Cserhátról (Leitner-udvar) egy nodálisunk van, melynek bárom cirrus-facettája lekopott és két szemmelláthatólag görgetett internodálisunk, ezek a példányok azonban kétségesek. Egy rosszul megtartott nyéltag előfordul egy kis darab mészkőben, mely Veszprém közeléből, Kőképaljáról, a VII. szelvény dl jelű rétegéből származik, míg egy másik hasonló példány a czédula szerint Veszprém közeléből, Láncziról származik. Holotípusul az a példányt (102—103. ábra) fogadtam el, mely az I. bevágás közelében levő négyszögből származik. Az első három lelőhely rétegei raibli korúak, a Cserhát-beliek cassianiak, mely tény még inkább kétségessé teszi az onnan származó példányok azonosságát. A kőképaljai és lánczii rétegek korára vonatkozólag nincsen további bizonyítékom. A példányok leírása. — Bár az Isocrinus Hercuniae világosan jellemzett faj, a jellemző vonások sokfélesége azok nagyfokú változatosságával kapcsolatban mégis nagyon megnehezítette abbeli törekvésemet, hogy a fenti diagnózis világos s egyszersmind rövid legyen. Ajánlatos lesz tehát a meghatározásokat a következő teljes leírásban ismételni. A keresztmetszet ötszög, csillag, kissé homorú csillag, lekerekített csillag, vagy gyengén kialakult ötkaréjú idom lehet. A kimetszések s a szögek lekerekítettsége erősebb azokon a nyéltagokon, melyek közvetlenül a nodusok felett következnek ; a kimetszés ezenfelül a nyél proximális régiójában is mélyebb lehet, azonban némely nyelek egészben véve kimetszettebbek lehettek, mint a többi, minthogy a kimetszések és a karéjok terjedelme úgylátszik nem változik a nyéltag átmérőjével. Néhány kevés számú esetben az oldalak homorú voltát, mely egyébként kissé homorú csillagot eredményezett volna, csekély radiális kiemelkedés szakította meg (104. ábra). Egy négy nyéltagból álló csillagos töredék szabályos hatszög alakú * (IV. tábla, 106., 107. ábra). * Ez igen ritka eset. CARPENTER P. H. (Challenger Report, Stalked Crinoids, 38. 1.) azt írja: „Az összes Pentacrinidáknak változhatatlanul 5 sugaruk van. Soha sem találtam e szabály alól egyetlen kivételt sem." A „Sudden Deviations from Normal Symmetry, chiefly in Neocrinoidea" [Quart, Journ, Geol. Soc. XLV. 168. 1., 1889 feb.) czímű függelékben így szól: „A pentamerismustól való eltérésnek öt példáját volt módomban észlelni az Isocrinuson, és kettőt a Balanocrinason, de mindezek négysugarúak voltak. Isocrinus-ból származó négysugarú nyéltöredékeket ROSINUS M. R. is ábrázolt (Tentaminis de Lithozois ac Lithopytis, V. tábla, H. osztály, 1—4. ábra, 1719), továbbá PARKINSON J. (Organic Remains II. XIII. tábla, 59. ábra. 1808), — I. tuberculatus-bó\ származókat pedig HONXORAT E. F. (Note sur le Pentacrinus
