A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 1. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1912)

Bather F. A.: A Bakony triászkorú tüskésbőrűi

Crinoidea, Pentacrinidae. 1 ezek, avagy oly varietás képviselői, melynek a kicsinység volt az átöröklött jellemző tulajdonsága. Ritka voltuk az előbbi magyarázatot teszi valószínűbbé és ez az oka annak, hogy számukra nem indítványozok külön nevet. Ehhez hasonló nyéltag látható a wieni Hofmuseumban egy hallstadti mészkődarabon, mely a Steinbergkogelrol származik. Ami a h—/ jelzésű kisebb példányokat illeti, nem szabad figyelmen kívül hagynunk annak a lehetőségét, hogy azok egyike vagy másika, sőt esetleg valamennyi a Dadocrimis-hoz tartozhat. A h jelű példány izülő felülete átmenetet képez KUNISCH 1883-ban megjelent, idézett táblája Qa és b számú ábrái között; az i jelű hasonló KUNISCH 6 c. ábrájához, de kevesebb a bordája; a k jelűé végre mindenben megegyezik a normális E. cassianussal, kivéve a nagyságát. Megjegyzések újabb ide tartozó példányokról. — LACZKÓ Professzor legutóbb küldött némi anyagot Veszprémből (Giricses domb, mélyebb mészkő rétegek), melyben két trochita (m és n) általánosságban hasonlít a h—l jelzésű példányokhoz, csakhogy az oldalfelületeik határozottan homorúak. Méreteik milliméterekben a következők: A példány jele . . . I. táb., ábra száma . , ... ( legkisebb. Atmeroje , ' legnagyobb Magassága ... ( száma . Bordák < hossza . 111 n 8 9 1 6 L0 L8 L2 L5 23 18—20 15 0-5 0"4 Peremük nincsen; a bordákon hiába keressük azt a sajátságos tarajosságot (notched appearance), mely a Dadocrimis-1 jellemzi, ellenben ötös csoportokba látszanak rendezkedni. Lehetségesnek tartom, hogy a hosszabbik trochita tényleg összetett, aminőket GOLDFUSS is leír az Encrinus-ra (Petrefacta Germaniae, 178. 1.), WAGNER R. pedig a Holocrinus-ra vonatkozólag. (Jena, Zeitschr. XX, 8. 1., 1886). Encrinus granulosus. (I. tábl., 10. ábra.) 1834. Apiocrinites ? granulosus MÜNSTER: Neues Jahrb. f. Mineral. 1834, 8. 1. 1841. Encrinus granulosus (MÜNST.). — MÜNSTER: Beitr. z. Petrefactenk. IV. 53. 1., V. táb., 11-19. ábra. 1845. Encrinites granulosus MÜNST. — v. KLIPSTEIN A.

: Geol. Östlich. Alpen. 276. 1., XVIII. táb., 20—22. ábra. 1865. Eíicrinus granulosus M

ÜNST. — LAUBE G. C. : Denkschr. Akad. Wiss. Wien Math.-Nat. Cl. XXIV, Abt. 2, 271. 1., VIII a. táb., 7—12. ábra. 1875. Encrinus gratiulosus MÜNST. — QUENSTEDT F. A.: Petrefactenk. Deutschlands, IV, 485. 1., CVII. táb., 91, 96, 97. ábra. 1875. Encrinus cf. silesiacus QUENSTEDT F. A.: Petrefactenk. Deutschlands, IV, 486. 1., CVII. táb., 98—102. ábra. (102 ?). 1889. Encrinus granulosus MÜNST. — v. W

ÖHRMANN S. : Jahrb. Geol. Reichsanst. Wien, XXXIX, 191. 1., V. táb., 8. ábra. A faj története. — Az itt közölt synonymákat LAUBE állította össze, de, mint fentebb kifejtettem, a magam részéről nem fogadom el azt, hogy a Flahellocrinites cassianus ide soroltassék.