A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 1. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1912)
Bather F. A.: A Bakony triászkorú tüskésbőrűi
10 A Bakony tri asz korú tüskésbó'rűi. más példányai némileg hasonló megjelenésűek ; QUENSTEDT 104. ábrája egyező hosszúságú bordákat tüntet fel. Hogy a fajt LAUBE nak vagy KLIPSTEIN-nek tulajdonítsuk-e, ez a kérdés igen kevés fontossággal bír, azonban ha LAUBE KLIPSTEIN faját Encrimis-nak tekintette, akkor a nomenklatura modern elvei szerint nem lett volna szabad a génusz egy másik fajának ugyanazt a nevet adnia. A bakonyi anyag típusokkal és helyi tip u sok kai összehasonlítva. — A Cserhát szt. cassiani rétegeiből hét töredék (a—g) általánosságban hasonlít e fajhoz, bár sokkal kisebbek, mint a rendes szt. cassiani nyéltagok. Ami izülő felületeiket illeti, b, d, e és g azt a tipust képviselik, melyet LAUBE-nál találunk ábrázolva a Villa, tábla 5a rajzában; a inkább hasonlít LAUBE 5h. ábrájához ; f is hasonló ehhez, csakhogy kisebb és kevésbbé jellemző; a bordák hossza kb. 1/ 3-a az izülő felület átmérőjének és a perem hiányzik róla. Az utóbbi alak az Encrimis Uliiformis némely nyéltagjaihoz hasonlít, pl. GOLDFUSS «Petrefacta Germaniae» LIII. táblájának 8TJ. ábrájához, csakhogy a bordái finomabbak és számosabbak. Hasonló példányok vannak a British Museumban a szt. cassiani E. cassianus-ok társaságában, továbbá van egy Münchenben, MÜNSTER eredeti példányai között, melyet ő E. liliiforniis-nak határozott meg. Van továbbá a Cserhátról öt egészen kicsiny példányunk (h — l), melyek e faj fiatal egyéneihez tartozhattak. Á h jelzésű példány díszítése hasonló a legutóbb említettéhez, az i és k jelzésüeké inkább hasonlít a perem nélküli normális típushoz, — a többié bizonytalan. Méreteik milliméterekben a következők: A példány jele . . a b c d e / ó ö h i J k 1 I. táb., ábra száma . 1 — 2 — 3 — 4 5 6 — 7 — Átmérő . . . . 4-5 4-5 4"3 375 3"3 2"3 24 1-9 1-9 1-5 l-l 0-9 Magasság . . 2-4 1-6 kb. 2-7 1-8 3"6 3-25 3 kb. 2-75 1-7 1-4 1 1-2 1 száma Bordák \ 24 20 16 14—16 17 13 16 12 14 P 18 ? 1 száma Bordák \ ( hossza . 0-7 07 1-3 0-6 0-5 0-5 —— — — — Átmérő . . Magasság . . Bordák száma . LAUBE mérései 90 8-0 8-0 5-0 5-5 4-0 MÜNSTER eredetijének méretei Beiträge IV., V. tábla, 1. ábra. a b c e 12-5 11-5 10 6-4 22 21 22 20 Meg kell jegyeznünk, hogy MÜNSTER 1 a, b, e számú ábrái nem egészen helyesek. LAUBE ábrái 25, 26 és 31 bordát tüntetnek fel bizonytalan átmérőjű nyéltagokon, 24-et egy 1P5 mm, 33-at egy 10'5 mm és 22 őt egy 10 és egy 6 mm átmérőjű nyéltagon. A bakonyi példányok rokonsági viszonyai. — Ha a normális E. cassianns előfordult volna a Cserháton, alig hihető, hogy kikerülte volna a figyelmünket. Ezért nem lehet mindezeket a példányokat egyszerűen fiataloknak tekinteni, mint ahogy az a—e jelzésűek tényleg más tekintetben egyáltalán nem látszanak fiataloknak. Helyi körülmények folytán eltörpült egyénektől származhatnak
