A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 1. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1912)
Papp Károly: Bakonyi triasz-korállok
16 A veszprémi felső triász rétegek korái 1-faunájának jellemzése. említenem azt, hogy ilyen vastag fal és gazdagon fejlett tüskeszálacskák eddigelé egyetlen monotrypán sem ismeretesek. Minthogy azonban a fennálló genusok közül egyedül ez az, a melybe sorolhattam, bakonyi alakunkat Monotrypa néven vagyok kénytelen az irodalomba bevezetni, és pedig gazdag bolyhokkal, valamint finom tüskékkel borított faláról hirsuta muralis jelzó'vel látom el Termőhelye: Veszprém, Jeruzsálemhegy. III. A VESZPRÉMI FELSŐ TRIASZRÉTEGEK KORÁLL-FAUNÁJÁNAK JELLEMZÉSE. A felsorolt termőhelyek Veszprém város belső területén vagy közvetetlen közelében vannak, s a legújabb idők kőfejtői nyitották meg a kövületben bővelkedő rétegeiket. A neveket azon értelemben használom, a miként ezeket LACZKÓ DEZSŐ a magyarhoni földtani társulat 1898. január havi ülésén, Veszprém környékének geologiai viszonyairól tartott előadásában ismertette. A) A cserháti Giricses-domb ú. n. brachiopodás-konglomerátja, a VI. profilban £-vel jelezve, a Margarophyllia capitata néhány szép példányát szolgáltatta, a mely a cassiáni-rétegek egyik gyakori faja. VOLZ a cassiáni korállokról írt monographiájában 1 ezt a fajt felsorolja az Esino-mészkő korálljai között is. B) A veszprémi Simoga-hegy márgájából kikerült három faj szintén tisztán cassiáni forma. C) A veszprémi VI. profil O—4 rétegcsoportjának korálljai három fajhoz tartoznak, ezek közül a két thecosmiliá-1 a wengeni rétegekből is felsorolja VOLZ, azonban biztosságukért kezességet nem vállal ; a Thecosmilia badiotica az alsócassiáni rétegekre, a stuores-zónára szorítkozik ; míg az Omphalophyllia boletiformis mindkét zónában megvan, s ezenkívül a raibli rétegekből 3 is ismeretes. D) A veszprém—jutási vasút IV. profilja négy fajt szolgáltatott a márgából, szintén típusos cassiáni formák E) A veszprémi vasúti erdőben, a IV. és V. profiltól északra, másodlagos fekvőhelyen talált Margarosmilia septanectens tőke a felső-cassiáni rétegek, a Seelandalp-zóna, egyik gyakori faja, a melyet már LORETZ behatóan ismertetett. F) A veszprémi Jeruzsálem-hegy kőfejtőiből 39 fajt határoztam meg, ezek között öt új fajt találtam. Az összes fajok között a leggyakoribb a Margarosmilia Zieteni KLIPSTEIN , a melynek mintegy 200 kisebb-nagyobb darabját szedtem ki az anyagból; köztük igen szép, elágazódé törzsek is vannak. Ezután következnek a különböző Craspedophylliá-k és thecosmilidAs. Hatalmas coloniákat képeznek az isastraeá-k, valamint a Thamnastraea Frechi VOLZ bakonyi változata. Az összes korállok márgás lerakódásokba vannak beágyazva. Az összehasonlításul vett 34 faj 1 WILHELM V OLZ : Die Korallen der Schichten von St.-Cassian in Süd-Tirol ; Palaeontographica, 43. Bd., Stuttgart, 1897. Pag. 97. 2 S. FRH. VON WÖHRMANN: Die Raibier Schichten nebst kritischer Zusammenstellung ihrer Fauna; Jahrbuch d. k. k. Geol. Reichsanstalt, 1893. Wien, 43. Bd. 4. Heft, Pag. 640.
