A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 1. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1912)
Papp Károly: Bakonyi triasz-korállok
17 A veszprémi felső triász rétegek korái 1-faunájának jellemzése. közül a Montlivaultia radiciformis MÜNSTER a marmolata-mészkőbó'l 1 is ismeretes Három thecosmilia faj a kétséges wengeni formákkal egyezik. A Montlivaultia radiciformis, a Margarophyllia capitata és az Isastraea Gümbeli az Esino-mészkőből is ismeretesek. A Jeruzsálemhegy ezen 34 koráll-fajtája a cassiáni rétegek fajaival teljesen közös. A cassiáni rétegeknek mintegy 3000 darab korállja VOLZ feldolgozása és az addigi teljes irodalom kritikus méltatása után tudvalevőleg 66 fajt szolgáltatott. Az alsó-cassiáni rétegekre — a Stuores zónára — szorítkozó fajok közül a Jeruzsálemhegyen nyolcz faj van meg, ezek: a Thecosmilia badiotica, Margarophyllia Richthofeni és M. Michaelis, Isastraea plana, Chorisastraea Bene ekei, Omphalophyllia Laubei, Myriophyllia dichotoma, Cyathocoenia Andreaei. A felső rétegekből — a Seelandalp-zónából — hat faj közös a Jeruzsálemhegy formáival: a Thamnastraea Frechi, Toechastraea Oppeli, Craspedophyllia alpina, Omphalophyllia Zitteli és O. Bittneri, és a Stylophyllum praenuntians. A többi általában a közös cassiáni rétegek fajaival azonos. A Margarosmilia Zieteni KL. var. confluens M. eldolomitosodott példányát VOLZ a raibli rétegekben is megtalálta. A Thamnastraea Frechi VOLZ bakonyi változata pedig mintegy az összekötője a tipusos fajnak a raibli Thamnastraea Zitteli és Th. Richthofeni formákkal. G) Sajátszerű képet tárnak elénk a Jeruzsálemhegy ú. n. C o n c h o d u smárga körüli rétegei. A Jeruzsálemhegy egyes fajaink a Zlambach-rétegekbeli fajokkal való szoros rokonságára már SÓBÁNYI GYULA a bevezetésben említett kéziratában ráutalt, s négy fajt azonosít is a Zlambach-rétegekbeli fajokkal. Az én feldolgozásomban, kétségtelenül a legfelső triászhoz tartozó korállok közül, két faj Thamnastraea származik a Jeruzsálemhegyről, azonfelül a raibli rétegekből ismeretes Thecosmilia Rothpletzi. Ez annyival szembeötlőbb, mere nemcsak FRECH, 2 hanem VOLZ 3 buvárlatai szerint is a juvaviumi Zlambach-rétegeknek egyetlenegy közös koráll-fajuk sincs a wengeni és cassiani rétegekkel, daczára a csekély stratigraphiai különbségnek. A raibli idő vége a koráll-fauna fejlődésében éles határt szab meg. DUNCAN és TOMES 4 számos cassiáni koráll-fajt azonosítanak ugyan a legalsó angol liasz-szal; ezekről azonban VOLZ kimutatta, hogy nem azonos fajok. De hogy a korállok hasonló jellegűek, arra ráutalt VOLZ és hangoztatja, hogy a triász és liasz együttesen, a korállok fejlődéstörténetében közös átmeneti korszakot alkot. Minthogy a cassiáni és a juvaviumi korállok között eddigelé egyetlenegy közös fajt sem találtak, bakonyi triaszrétegeinkben is azonos viszonyok előjövetelét kellene várnunk. Azonban nemcsak a jeruzsálemhegyi, hanem az alább említendő többi rétegcsoportok is az alpesi tapasztalattal szemben állanak. Távol vagyok attól, 1 WILHELM S ALOMON: Geologische und palaeontologische Studien über die Marmolata; Palaeontographica, 42. Bd., Stuttgart, 1895. Pag. 133 Taf. I. Fig. 28—36. 2 FRITZ FRECH: Die Korallen der juvavischen Trias-Provinz; Palaeontographica 37. Bd. Pag. 112. 3 WILHELM VOLZ: Die Korallen der Schichten von Sct.-Cassian in Süd-Tirol ; "Palaeontographica, 43. Bd. Pag. 108. 4 ROBERT F. TOMES: A comparative and Critical Revision of the madreporaria of the whitelias of the Middle and Western Counties of England and S.-Wales; Quarterly Journal of the Geological Society of London. 1884. Vol. 40, pag. 353—375, pl. XIX. A Balaton tudom, tanulmányozásának eredményei. I. köt. 1. rész. 2
