A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 1. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1912)
Papp Károly: Bakonyi triasz-korállok
15 Bakonyi triasz-korállok. sejtnyílások, közöttük a vastag falak, s ezeken a vonalkák, felületesen nézve is azt sejtetik, hogy az imént ismertetett (fajtól lényegesen eltérő formával lesz dolgunk. Keresztül metszve a tömzsöt, radiálisan sorakozó csövecskéket látunk. A csövek falai szemmel láthatólag igen vastagok. Harántmetszetben a mikroskop alatt, a tábla 5/a. ábráján láthatólag, a sejtek ovális és körszerű nyílások, közöttük igen széles falak, s a két fal között elválasztó rés húzódik. Kereszmetszetben tehát a falnak két elválasztott lemezből való összetétele világosan feltűnik. Ugyanazon kép van előttünk, a melyet a silurbeli Monotrypa briarea NICHOLSON 1 keresztcsiszolatban mutat. Az autoporák között csak szórványosan találhatók a mesoporák. Tüskeszerű korallitek nyomát nem találtam. Magukat a falakat gyűrűsen helyezkedő sklerenchyma-lemezkék alkotják. A sejtek falairól befelé finom tűk sugárzanak be. Hogy ezen finom tüskék csillagléczek nyomait jelzik-e, vagy nem, ennek kimondását erre hivatottabb egyénre bízom. Hogy a monticuliporidákat általában a csillagléczek teljes hiánya is jellemzi, eddigelé úgy ismerjük. E tekintetben bátorkodom WEISSERMEL 2 és OPPENHEIM ; i legújabb vizsgálódásaira utalnom. Utóbbi az érdekes senonbeli Ubaghsia leírásánál ráutal, hogy ezen új tabulata-genus gazdag tüskéi, éppúgy mint a Favosites-ek tüskéi csak ektodermalis eredetűek és nem mesenterialisképződmények. Hogy azonban ilynemű finom nyúlványok a monticuliporidá-kon is előjönnek, legyen elég a Monotrypa mastoidea WAAGEN et WENTZEL salt-rangei és a Monotrypa pavonia D'ORBIGNY silurbeli fajokra hivatkoznom. Hosszmetszetben a bakonyi alak falai gazdagon bolyhozott vastag léczek gyanánt tűnnek elő. A falak hözépvonalából jobbra-balra sugároznak ki a sklerenchyma lemezkék s tollszerű képet adnak a mikroskop alatt elénk. A tábla 5/b. ábrája tünteti ezt elénk. A falakról a csövek belsejébe nyúló szálacskák itt-ott bolyhokká csoportosulnak s a falakat itt-ott kigumósítják, s máshol ismét megvékonyítják. Ezen finom tüskék a fenéklemezek alá húzódnak s itt mint támasztó szálacskák tűnnek elénk. — A tűk mivoltának vizsgálatát nagyon gátolja az a körülmény is, hogy a csövek belsejében finom mészpát kristálykák is bőven vannak, a melyek nyilvánvalóan a fossilizálás tartama alatt képződtek a falakon. Fallyukacskáknak sem ezen, sem az előbb leírt fajon nyomát sem találtam. A fenéklemezek (tabulae) sűrűn és egyenletes távolságokban hidalják át a falakat, 1 cm. hosszaságú csőre mintegy 25 lemez esik. Legtöbbnyire vízszintesek, illetőleg a falakra merőlegesen egyenes vonalban húzódnak át; itt-ott azonban ferdés és fölfelé domborodó fenéklemez is látható Úgy az autoporák, mint a mesoporák csöveit egyenlő értékű fenéklemezek taglalják szét. A leírt sajátságok, különösen a szűk csövekből álló coenenchym teljes hiánya, ezen alakot elkülönítik a heliolitidák-tói; továbbá alakunk falán a capillaris csatornácskák és egyéb nyílások hiánya, ennek a bryozoá-k közé való sorolását kizárja épúgy, mint a poritiná-k közé való tartozását. A fenéklemezek, a tömött és két lemezből összetett fal a monticuliporiná-k közé sorolják ezen alakot. Az egyenlő értékű fenéklemezek kétségtelenül monotrypa jellegre utalnak, fel kell azonban 1 1 A LLEYNE NICHOLSON: On the structure and affinites of the genus Monticulipora and its sub-genera. Edinburgh and London 1881., pag. 198, pl. II. figs 5—5/c. 2 W. W EISSEIÍMEL : Sind die Tabulaten die Vorläufer der Alcyonarier ? ; Zeitschrift der Deutschen geologischen Gesellschaft. L. Bd. 1898. Berlin. Pag. 72. 3 PAUL OPPENHEIM: Ueber einige Tabulaten-ähnliche Korallen des Mesozoicum. Paläontologische Miscellaneen ; Zeitschrift d. Deutsch, geol. Ges. LI. Bd. 1899. Pag. 230.
