A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 1. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1912)
Papp Károly: Bakonyi triasz-korállok
14 Bakonyi triasz-kor állok. ED. et HAIM. (= Calamopora fibrosa MÜNST.), 3. Monotrypa Recubariensis SCHAUR. (= Chaetetes Recubariensis SCHAUR.). A két chaetetes-1 LAUBE GUSZTÁV 1 sorolja fel, a nélkül, hogy többet mondana róluk, későbbi műveiben sem találtam erre nézve semmiféle nyomot. Ezen két fajról az eredeti leírásban azt mondja MÜNSTER , 2 hogy a Calamopora fibrosa GOLDF. éppúgy, mint a Calamopora spongites GOLDF. nemcsak az tUebergangskalk» idősebb és fiatalabb rétegeiben, hanem a glücksbrunni Zechsteinben és az itáliai kagylómészben is előjön. El nem mulaszthatom itt fölemlíteni, hogy a Calamopora fibrosa, MÜNSTER műve II. tábla 19-ik ábrájában, de nem GOLDFUSS eredeti rajzában, nagyon hasonlít a Chaetetes Recubariensis SCHAUROTH (most monotrypa) alakjához, a miként ez BENECKE művében is ábrázolva van. Nem lehetetlen ezért, hogy MÜNSTER ezen Calamopora-i szintén monotrypá-k. Minthogy ezekről többet nem tudunk, így tehát az egyetlen Monotrypa Recubariensis marad hátra a triászból, a melylyel a bakonyi formát összehasonlíthatjuk. Úgy SCHAUROTH 3 eredeti ábrázolásában és leírásában, miként BENECKE 4 művében, ezen tabulata kicsiny gumós és ujjszerűen elágazó coloniát képez, s így alakja eltér a bakonyi formától. Eltekintve ettől, a lényeges különbség abban van, hogy a Monotrypa Recubariensis SCHAUR. HAUG 5 tanulmánya szerint, vékonyabb falú ; tüskeszerű korallitjei sűrűn övezik a sejteket, míg a bakonyi formán csak itt-ott találhatók. Az összes palaeozoós monotrypá-kkal összehasonlítva, a bakonyi formával megegyező fajt nem találtam. A salt-range egyetlen monotrypája, a Monotrypa mastoidea WAAGEN et WENTZEL, a productus-limestoneból, termetben hasonló a bakonyi formához, azonban jóval kisebb méretű; csövei kisebb átmérőjűek, sűrűbben állanak, átmetszetben mikroskop alatt is szögletes képet adnak, vékonyabb falúak és falaikról erősebb tüskék sugároznak be a sejtek üregébe. Termőhelye : Veszprém, Jeruzsálemhegy. Az új fajt a magyar királyi földtani intézet nagyérdemű igazgatója, a Bakony faunájának első taglalója és ismertetője, BÖCKH JÁNOS úr tiszteletére, nevéről nevezem el. Monotrypa hirsuta muralis PAPP, n. sp. A tábla 5, 5/a. 5/b. ábrái. Gombaszerű törzsét kicsiny sejtek fedik, a melyek az első látásra szögleteseknek tetszenek, s ritkán állanak, 1 cm 2-re mintegy 400 ily sejt esik. A felületen már szabad szemmel feltűnik, hogy a sejteket finom vonalkák különítik el A szűk 1 GUSTAV C. LAUBE: Bemerkungen über die Münster'schen Arten von St.-Cassian in der Münchener paläontologischen Sammlung; Jahrbuch der k. k. Geologischen Reichsanstalt. Jg. 1864, XIV. Bd. Wien. Pag. 405. 2 GEORG GRAF ZU MÜNSTER: Beiträge zur Geognosie und Petrefacten-Kunde des südöstlichen Tirol's vorzüglich der Schichten von St.-Cassian. IV, Bayreuth, 1841. Pag. 39. 3 KARL FREIHERR V. SCHAUROTH: Übersicht der geognostischen Verhältnisse der Gegend von Recoaro im Vicentinischen; Sitzungsberichte der mathem.-naturwissenschaftlichen Classe der k. Akademie der Wissenschaften. 17. Bd. Jg. 1855 I—III. Wien. Pag. 499. Taf. I. Fig. 2. 4 Dr. E. W BENECKE: Ueber einige Muschelkalk-Ablagerungen der Alpen. München 1868. Geogn.-Palaeont. Beiträge. Bd. II. Heft I. Pag. 38 Taf. III. Fig. 1 a, b. Ä EMIL HAUG: Ueber sogenannte Chaetetes aus mesozoischen Ablagerungen; Neues Jahrbuch für Min., Geol. und Palaeontologie. Stuttgart. Jahrg. 1883. I. Bd. Pag. 1 72—174. Taf X Fig. 1, 2.
